Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A VÁROS FÖLDESURAI - A földesúri joghatóság alakulása

használati és földfoglalási jogát, és a földesurak közvetlen döntési jogkörébe kívánták azt vonatni. Nyéki minden bizonnyal számottevően túllépett megbízatása hatáskörén. Azt mondogatta, „hogy valamit ő el végez Keczkeméten, az urak ő nagyságok is csak megh állnak abban; ő neki nem parancsol sem Kecskemét városa, sem más."

202 így a város lakossága az évszázadokon át komoly áldozatok árán megszerzett kiváltságait, mezővárosi jogainak többségét elvesztette volna! Még Hornyik János, a város kiváló történésze is, aki munkáiban az esetek többségében rendkívül elismerően nyilatkozott Koháry István személyéről, úgy ítélte meg: „Ha e két rendeletnek az akkori gondos elöljárók vakon engedelmeskednek, nemcsak az élő nemzedék birtokos osztályát megrontják, de késő ivadékukat is örökös jobbágyi sorsra, legszorosb földesúri hatóság s úrbéri szolgálat alá juttatják, elannyira, hogy a községi halóságnak még csak árnyéka sem marad."

203 Mivel a nyílt ellenállás nem vezethetett eredményre, a város tisztségviselői és tanácsa a jogi érvelés és az ajándékozás eszközeivel igyekeztek időt nyerni. Összegyűjtötték és felküldtek ugyan Fülekbe a városban fellelhető birtokigazolásokat, de időközben Koháry Istvánt és Imrét is sikerült meggyőzni arról, hogy egy szerencselovag közreműködését vették vállalkozásukhoz igénybe.

204 A magisztrátus következetes ellenállására végül a földesuraság néhány területen meghátrált, és továbbra is fennmaradt az a gyakorlat, hogy a város határában levő városadománya kerteket - szántóföldek bérleti jogát - a tanács adta meg azoknak, akik ily módon be tudtak kapcsolódni a közmunkák végzésébe és az adózásba. Makacsságuk és mohóságuk mégis számottevő károsodást eredményezett a város korábbi kiváltságait, autonómiáját illetően: az oppidum jogszolgáltatási körét, lehetőségeit alaposan megnyirbálták, bár mindvégig megmaradt a tanács hatáskörében az elsőfokú bíráskodás joga, eltekintve a súlyosabb bűnügyektől. Ezért később a jelentősebb bűnügyek és a városi bíróság döntéseivel szembeni fellebbezések esetén az alperesek - a fogott bírák helyben történő ítélkezése helyett kénytelenek voltak Fülekre, majd Nógrádra menni a földesúri szék elé." A közbiztonság hiánya miatt ugyanis úriszéket a földesuraság csak a hódoltság felszámolása után tartott itt helyben. Azt viszont a város elérte, hogy ebben a helyi tanács is részt vehetett. A város autonómiájával szembeni támadásaik a török kiűzése után ismét felerősödtek. Dul Mihály személyében inspektort küldtek a 12 SZAKÁLY Ferenc, 1981. 299-300. 13 HORNYIK János. 1861.11. 164-165. 1678-ban Nyékit nemcsak visszahívták, hanem ellene - a kecskeméti tanács kérésére - zsarolás vádjával bírói eljárást is indítottak. SZAKÁLY Ferenc, 1981. 300. )5 HORNYIK János, 1861. II. 165.