Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])
TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A VÁROS FÖLDESURAI - A mezőváros szolgáltatásai
A kisebb hányadot öröklő főúri családok között is voltak olyanok, amelyek földesúri jogkörükre hivatkozva több kellemetlenséget okoztak és jelentős költségeket róttak a városra. A Báthori família a város 1/8 részét birtokolta, és 1686ig a régen kialkudott összeget fizette számára a tanács. Ekkor viszont Báthori Gábor nagykorú lett, és „maga szedi fel a censust, és azt mind pénzben, mind az úgynevezett kézi ajándékban vadul lollebb veri." Ekkor lett a derék adó 17 arany; ajándék csizma 6 pár, 6 sajt, 6 szál darutoll, 1 tábla szappan, 6 pozsár hal, 3 vég aranyos szélű janicsár patyolat és két pár sastoll. A város szerencséjére néhány év múlva örökös nélkül meghalt, és birtokrészét az uralkodó Koháry Istvánnak ajándékozta. 186 Hozzá hasonlóan járt el a város több földesura: Rákóczi Pál országbíró számára az 1/16 rész után Kecskemét még csak 20 ezüst tallért, később 40 magyar forintot fizetett. „1661-ik évben [fia] László úr a censust felszöktetvén, 80 tallért fizettetett a várossal; 1664-ben pedig azt rendelte, hogy az évi censuson kívül a város viselje egy részét elhalt felesége temetési költségének." Mivel a város ezt megtagadta, 100 forintra büntette. 187 Velük szemben néhány földesúrral teljesen zavartalan és korrekt maradt mindvégig a város kapcsolata: Vay Adám 1/16 birtokrész után a cenzus 12 1/2 tallér; ajándék 2 darutoll, egy karmazsin csizma, egy vég janicsár patyolat. 188 Fáy György eljárása is azt igazolja, hogy a főurak egy csoportja nem élt vissza a lehetőségekkel, s betartotta a törvényeket és a korábban megkötött szerződéseket. Számára 1/16 birtokrész után a cenzus ugyancsak: 12 Vz tallér; ajándék két szál darutoll, egy karmazsin csizma, egy vég janicsár patyolat volt. 189 Mivel Rákóczi Ferenc 1/16 birtokrészét Koháry István zálogba vette, cenzusukat neki küldték. Ennek összege 20 tallér volt, és az ajándék: két szál darutoll, egy aranyos végű janicsár patyolat, egy pár karmazsin csizma. 190 Rákóczi Pál egykori 1/16 birtokrészét leányági örökségként gróf Erdődy György szerezte meg. Neki évenként 40 forint adót adtak, ajándéka pedig: egy vég patyolat, két szál darutoll, egy pár bélelt karmazsin csizma. 191 A Koháry família valójában Bosnyák örökségként a város szolgáltatásainak csupán 1/8 részére tarthatott igényt. Mivel 1670 után zálogba vették Rákóczi Ferenc birtokában lévő 1/16 részt, és a Wesselényi Ferenc tulajdonában levő % részt, és később ajándékként megkapták a Báthoryak részét is az uralkodótól, így a század végén már a város eszmei értékének a felét birtokolták. A nyolcvanas évektől számukra évenként 400 aranyat, vagy 800 ezüst tallért kellett fizetni. Az HORNYIK János, 1862. 111. 7. A nagyváradi csatában történt halála miatt nem tudta az összeget behajtani. HORNYIK János, 1862. 111. 21-22. HORNYIK János, 1862. III. 6-9. Uo. 9-14. Uo. 20-21. Uo. 21-24.
