Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])
TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok
Idéztük már, hogy a kezdeti viszályok után 1564-ben Kecskeméten a kő templom használatáról a tanácson belül a katolikus és lutheránus „esküdt bírák és polgárok" döntöttek, „mind váras képében", „Végh Mihály feőbíró házánál", anélkül, hogy a két felekezet papjai közül bárkit is bevontak volna. 162 A XVI. században megalapozott vallási türelem fenntartása érdekében a tanács tett legtöbbet. A hódoltság alatt rendszeresen segítette mind a két egyházat anyagilag: pl. 1681-ben „Ezen pénzbül a két ecclesiára adott bíró uram tall. 180." A következő évben „A két ecclesiának adtunk 100 tallért." 163 A következő évben: „Az két ecclesia szükségére az becsületes tanács engedelmébűl adtunk aranyat 200." 164 Egészségügyről ezekben a századokban még átvitt értelemben is nehéz szólni. Még Európa legfejlettebb részein is gyerekcipőben járt e téren a tudomány és a szolgáltatás. Ekkor csak a főurak és a jelentősebb királyi városok alkalmaztak orvosokat. Szervező és irányító munka csak nagyon szük körben létezett. A népi gyógyászat és a borbélyok próbáltak a bajbajutottakon segíteni. 165 Tudományosan felkészült szakemberek a mezővárosokban csak a következő évszázadban telepedtek meg. Szakosodott, önálló mesterségüket üzö bábák viszont már voltak: 1658 januárjában név szerint sorolnak fel három bábát, akiknek szakvéleményét egy bűnügyben kérte ki a tanács. 166 Az állatok egészségére a pásztorok vigyáztak. 167 A hadsereg keretében viszont már a XVII. században működtek szakképzettnek mondható emberek. 1696-ban a „váras lovának megbomlásáért" „Egy ceglédi embernek, hogy az orvos Pernyei Györgynek eszközét Birinyből aláhozta, adtam gros. 4." 168 A tanács közegészségüggyel kapcsolatos tevékenysége ebben a században jórészt a járványok áldozatainak temetése volt. Ezek megelőzésére csak tétova lépéseket tettek még a század végén is. Az 1697-ben hozott városi statútumhoz nem kell magyarázatokat fűzni: az Ganéjt ne merészellye senki le hányatni az Varasban, hanem minden ember két s két for. bírság alatt az árokra vagy homokra ki vitesse, ugy szintén az dögöt, akar kutya, macska és egyéb legyen az várasból ki vitesse." 169 HORNYIK János, 1861. II. 225 BKMÖL IV. 1510/i. 1681. 4-8. ill. BKMÖL IV. 1510/i. 1682. 39-46. BKMÖL IV. 1508/c. 1680. 239. A feljegyzés keltezetlen, a közvetlen alatta lévő begyezés kelte. 1682. november 9. Az egyházak ilyen jelentős támogatását az tette indokolttá, hogy 1678-ban leégett mindkét templomuk, iskolájuk, és a helyreállításhoz, illetve a református templom építéséhez nyújtott segítséget a város. LÓRÁND Klára, 1982. 411-436. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor. 1996. 58. RUSVAY Kálmán, 1982.511-576. BKMÖL IV. 1510/i. 1696. 21-36. Érdemes utalni arra, hogy még száz évvel később a humán orvosok számára is kötelező volt az állategészségügy elemeinek megismerése. A kétféle felkészültség csak később határolódolt el egymástól. így nem lehetetlen, hogy a szóban forgó személy valóban orvos volt. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 170.