Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok

írt a közeli és távolabbi rendházaknak annak érdekében, hogy segítsék a ferences „residentiát, iskolát a magok alamisnájokból" ismét felépíteni. 1 " A protestáns egyházak pedig közismerten nagy gondot fordítottak iskoláik fenntartására. Ki­sebb-nagyobb támogatásban ök is csaknem rendszeresen részesültek. 156 A neve­zetesebb ünnepek előtt mindkét iskola tanulói megkapták a tanácstól ajándé­kaikat: Karácsony első napján „Az ortodoxa és reformata ecclesia beli öreg deákoknak és a pápista deák gyermekeknek adtaunk tall. 1." Vízkeresztkor „Item az egész kántáló seregnek számára adtunk den 24." Pünkösdkor: „Az reformata schola beli gyermekeknek adtunk den 24, az pápista deák gyermekeknek aszerint den. 24. Item a reformata scholabeli öregdeákoknak den 36. Mendicansoknak adtunk den 12." 157 A városban működő iskolák a kornak meg-felelően a templo­mok előszobái voltak ugyan, de kétségtelen, hogy viszonylag széleskörű művelt­séggel engedték útnak tanulóikat. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy a másfél évszázad során a kisbírók, székbírák és tizedesek százai voltak képesek a szük­séges nyilvántartásokat vezetni, hanem az is, hogy olyan jegyzők, főbírók és esküdtek kerültek sorra a város élére, szolgálatába, akik nemcsak a főurak tiszt­tartóival, a budai defterdárral és kádival szemben tudták védeni a város érdekeit, hanem követeik Bécsben és Isztambulban, Thökölynél, a kuruc fejedelemnél és az ország nádoránál is sok esetben eredményesen képviselték a város érdekeit. 1 8 Az alapvetően agrár városban mindössze néhány lelkész és iskolamester képviselte az értelmiséget. Éppen ezért alkotó szellemi műhely nem alakulhatott ki. A helyi irodalomtörténet csupán egyetlen költői próbálkozásról tud. 1 Az iro­dalmi műveltség tényleges szintjéről viszont lényegesen többet sejtet a forrás­közlésben fellelhető több mint kétszáz vers-, zsoltártöredék és különféle idé­zet. 16 Ezek között fellelhető több olyan munka, amely minden bizonnyal hely­beli személy alkotása. A nyomorúságos évtizedekben igazán komoly mecénás nem lehetett a ta­nács. Arra viszont mindig kínosan ügyeltek, hogy a két egyháznak, papjainak és tanulóinak egyformán adjanak. 161 155 BKMÖL IV. 1626. Római katolikus Egyház gondnokának számadásai. A sok közül néhány példa: Karácsony napkor az két oskolabeli deákoknak f. 2. (BKMÖL IV. 1510/i. 1668/169. 78-85.) Húsvétkor két oskolabeli deákoknak adtunk timont. (BKMÖL IV. 1510/i. 1640-1707. Töredékek 110-111.) Pünkösdkor két oskolabeli deákoknak adtunk 12 adtunk í". 2. (BKMÖL IV. 1510/i. 1669. I 1-13.) 157 BKMÖL IV. 1510/i. 1640-1707. Töredékek. 1677. 66-76.. ill. BKMÖL IV. 1510/i. 1677. 42­61. 158 „Törökül tudó Kovács Istvánnak adtam kocsit fogadván N[ándor]fcirvártúl fogvást esztrenga­pénzbűl tall... BKMÖL IV. 1508/c. 1677-1678. 172. 159 OROSZ László, 2006. 267-300. lbU Ezeket 1645-töl a legkülönfélébb nyilvántartások lapjain rögzítette sok-sok, különféle művelt­ségi szinten lévő személy. 161 Az apró ajándékok esetében is vigyáztak az egyenlő elosztásra: „A tisztelendő lelkipásztoroknak két részre citromot tall. nro. egy, polt. 8." BKMÖL IV. 1510/i. 1692. 65-66.

Next

/
Thumbnails
Contents