Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok

ban és a vétkesek előállításában is fontos feladata maradt: „Ugyancsak a Bíró Uram Rátz Farkast, Tar Ferenczet és Kis Andrást vitte a Kadia elébe, nyert rajtok 44 f. 50 d. megfogatta őket." Valójában még ennél is lényegesen szélesebb körben látta el faladatát 7597-ben a kecskeméti bíró. „Wylakony [Újlakon] lakozó Zombathy ferenctz megh Holt wtabany Az Cyato Balas marhay mellett, maradott wolt Kecskeméti Zabo Balasnal Hat talléré..." és az örökléssel kapcsolatos döntést a magyar hatóság hozta meg. Úgy tűnik, hogy sok esetben jelentős vétek, illetve szabálysértés esetében is ítélt a tanács. Miután a kádi 7597-ben végleg távozott Kecskemétről, a városon belüli jogszolgáltatás teljesen átrendeződött. A lakosok kisebb - főként rendészeti ügyeinek rendezése a város főbírójának személyes hatáskörébe tartozott. A Körösön fennmaradt esküszöveg értelmében ilyenkor mint egyesbíró járhatott el. A kor szokásainak megfelelően a gonosztevőkkel szembeni eljárása során ügyészi feladatokat is el kellett látnia. A vizsgálat lefolytatása után a per tárgyalása és az ítélet meghozatala más fórum elé tartozott. A főbíró távollétében a „substitulus főbíró" az általa kinevezett helyettes vette át hatáskörét. A városi bíróság hatásköre polgári perekben minden ügyre kiterjedt. Büntető ügyekben hatásköre korlátozottabb volt, mivel a nagyobb bűnesetekben nem volt jogosult ítélkezni. Ezt a testületet a főbíró irányította, kivéve azt az esetet, ha a tárgyalt ügyben érintett volt. Ilyenkor „összve szólíttatván substitulus feő biró urunk által" a városi tanács. Ha a város maga is érintett volt valamely ügyben, akkor az a három város Cegléd, Kőrös és Kecskemét - törvényszéke elé került. A törvényszék tagjai közé a másik két mezővárosból egyenként két-három személyt hívtak meg - ezért convocatusok -, és őket kiegészítette a meghívó fél egész tanácsa. Tagja volt a bíróságnak a helyi jegyző is, aki a jegyzőkönyvet vezette. A testület elnöke mindig a helybeli főbíró volt. Hatásköre mindenféle ügyre kiterjedt, de egyszerre csak egy - súlyosabb polgári vagy büntető - ügyet tárgyalt. Fellebbezési bíróságként sosem szerepelt.

109 Sokban hasonlított e törvényszékhez a fogott bírák, más néven arbiter bírák testülete. Tagjait Jámbor becsületes törvénytevő szomszédos városi és falusi uraink" közül hívták össze. Tehát a három városnál lényegesen szélesebb körből verbuválódtak. A tagok száma 10 és 14 között változott, és - szemben a három város törvényszékével - több fontos ügyben is döntött. Főként nagyobb események, országos vásárok alkalmával ülésezett ez a bíróság. A „Böcsülletes fogott törwény" olyan ügyekben ítélkezett, amelyekben maga a város érdekelt volt, így nem volt jogosult a döntésre. A XVII. század első felében fellebbezési fórum is volt az egyes városi tanácsok döntéseivel szemben. Megalakulását Schwab Mária 1598-ra teszi, mivel ekkor említi ezt a testületet először a jegyzőkönyv."

0 Úgy tűnik, hogy a mezővárosok ezen sajátos bírói testületei hosszabb fejlődési folyamat eredményei lehetnek, és már a kádi ittlétekor is szerepük volt, sőt igen komoly ügyekben működtek közre. Erre lehet következtetni a következő esetből: „1594. Pünkösd előth való második vasárnapon." E nap hajnalán 12 rác részegen indult Kecskemétről és a pusztán megtámadták őket. Közülük négyet SCHWAB Mária, 1939. 22-27. Uo. 29.