Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - A keretek formálódása

sításokat vontak le. Ez annál inkább feltűnő, mivel Salamon Ferenc már 1864ben elmélyülten és legtöbb tekintetben máig helytállóan elemezte a hódoltság jellegét, de álláspontját, eredményeit többen figyelmen kívül hagyták.

57 A XX. század második felében részben Salamon Ferenc eredményeinek felhasználásával, illetve újabb források és sokoldalú elemzések során történészeink felszámolták a hódoltsághoz kapcsolódó irreálisnak bizonyuló értékeléseket és félrevezető beállításokat.

58 A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA A keretek formálódása A magyar uralkodók IV. Bélától Mátyásig tudatosan segítették a városok gyarapodását. Ennek lett eredménye, hogy a nyugati országok városaihoz képest fennálló két-három évszázados lemaradásukból a XV. század végéig számottevő hátrányt be tudtak hozni. Az Anjouk uralkodásának végére a gazdasági és társadalmi fejlődés révén az országban már kb. 800 mezőváros létezett.

59 Kecskemét, amely évszázadokon át királyi, illetve királynői birtok volt, ezekben az évtizedekben emelkedett ki a falvak közül. A város nevét legkorábban egy 1353-ban keltezett oklevél említi, melyet I. (Nagy) Lajos királyunk állított ki.

60 Az 1368ban keltezett oklevél „trium oppidorum seu villarum Chegled predicte Keurus et Kechkemeth nominatarum" formában utal a „három város"-ra. Az itt látható megfogalmazás is egyértelművé teszi, hogy ezekben az évtizedekben még nem beszélhetünk kiérlelt, jogilag pontosan körvonalazott formulákról, kialakult városi jogrendszerről.

61 Ekkor még a villa, a possessio, az oppidum és a civitas fogalmak és a bennük rejlő jogok, kiváltságok nem különültek el élesen és pontosan. Ez majd egy hosszú folyamat eredménye lesz, és ennek első állomása Zsigmond király 1405-ben hozott törvénye, amelyben a fejlődés sokszínű, vidékenként eltérő eredménye jogilag körvonalazódott, de a fejlődés kisebb-nagyobb hullámzással még évszázadokig tartott. A jogi formulák kiforratlanságára utal az, hogy még 1415-ben is Zsigmond király felesége „in civitate nostra Kechekmeth vocata" formulát használta, és a minden bizonnyal az Anjou korban keletkezett régi várospecsétben is a „S(IGILLUM) CIVITATIS DE KECHKEMETH" felírás található.

62 Bár HORNYIK János hatalmas anyag segítségével dokumentálta, milyen keserves következményei lettek a török uralomnak ezen a tájegységen belül is, mégis néhány esetben - főként a mezőváros autonómiáját illetően - bizonyos illúziót keltő kijelentéseket tett a hódoltsági viszonyokról. M AJ LAT Jolán pedig - közel száz évvel később - indokolatlanul kedvezően állította be a hódoltság területén lévő mezővárosok gazdasági állapotát és fejlődési lehetőségeit. Ezt a folyamatot meggyőzően mutatja be SZAKÁLY Ferenc 1981-ben és 1986-ban kiadott munkáiban. MÁLYUSZ Elemér, 1953. 141-152. BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 61. 321. tétel. BÁCSKAI Vera, 1965.86. HORNYIK János, 1860. I. 146-149., ill. 199-208.