Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A HÓDOLTSÁG - A török közigazgatás és bíráskodás

rendszeresen megkövetelt „ajándékok". Ezeket a mezőváros számára tetemes kiadást jelentő ajándékokat a hódoltság egész időszakában következetesen beszedték. Ezeket valójában két részre lehet osztani. Bármilyen ügy elintézése során a hatóság különféle képviselői sorra megkövetelték az „ajándékot". A másik formája az év meghatározott időpontjaiban a városban rendszerint a bírságpénz beszedésére megjelenő tisztek és közkatonák számára kötelező ajándékok. A kisebb települések mindvégig ki voltak szolgáltatva az adószedők önkényének. A lakosság csak az elmeneküléssel próbálkozhatott a terhektől megszabadulni, de a hatóság gyakorta visszakényszerítette őket.

25 Miként erre már utaltunk, az ú. n. szultáni hász birtokok számára óriási előny volt az, hogy adóikat egy összegben - ezért summa adó - maguk fizethették be a vilajet központjába, és így Kecskemét 1570-től legalább az adószedők évenkénti zaklatatását elkerülhette.

26 Forrásaink töredékessége miatt nincs lehetőség arra, hogy az adók összegének másfél évszázadon át történő alakulását statisztikai eszközökkel érzékeltetni tudjuk. Ennek hiányában egy-egy évben szedett és befizetett adó mennyisége is talán képes illusztrálni összetettségét és méreteit. Az első egy 1602-ben készült feljegyzés: „Ez esztendőben Möni [mennyi] pénzt föll summáltunk: kit ki szőttünk Váras szükségére rönd szörént Elsőben vetöttünk az 10

/forint] adóth helyös [házhellyel rendelkező] embörre : zsillérre és ridegökre kevesebb: ennek száma: az fölvetésben f 1469. d. Másik vetés az Harách: ez is summa szörént tönne f. 300 den. 10 mindönöstül: ebben házas embör adfl.d 25, többi kevesebbet. Az első tatár pénz is teszön annit, száma van f. 822 den. 76. Másik Tatár pénz szám is 411 f. den. 38. Harmadik tatár pénz is teszön 100 Aranyat. Az első Tatár pénzt helyös embör érte mögh f. 6, másikat f. 3. Harmad 1 V2, zsellér és rideg és Özvegyök kevesebel. Az Búza fölvetés summája is teszön f. 310. "

2? 24 HEGYI Klára, 1976. 72-119. Az ajándékok arányát érzékelteti, hogy az 1670-ben behódolt Rimaszombat évenként 5.805 forint adót fizetett be Egerben, és ehhez rendszeresen 2.114 forint „ajándék" járult. 25 Egy példa a sok közül: 1677 májusában a délkelet Dunántúlról Kecskemétre szökött 101 jobbágyot kellett innen Budára vinni. BKMÖL IV. 1508/c. 1677/1678. 343-349. 26 KÁLDY-NAGY Gyula, 1970. 87. HORNYIK János még úgy tudta, hogy csak a század végétől szabadult meg a város ettől a tehertől. O úgy látta, hogy 1590-től már biztosan szultáni birtok volt Kecskemét. 1861. II. 33. 27 HORNYIK János, 1861. II. 78. alapján. Az „Adó összesen" tétel egyéb összegeket is tartalmazhat. A befizetett összeg értékének jobb érzékelése végett rögzítjük néhány jószág árát. 1592-ben egy vágó marha ára 4 forint 52 dénár; egy tehén ára 3 forint 30 dénár; egy tinó ára 6 forint 79 dénár volt. Ugyancsak 1592-ben egy kanca ára 5 forint 50 dénár, 1594-ben a lovak ára 6 forint és 7 forint 20 dénár között változott. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2007. 57-58., ill. 73-74. Érdemes még megjegyezni, hogy 1662-ben a zsellérek és a gazdák száma együttesen nem érte el a nyolcszázat !