Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A HÓDOLTSÁG - A török közigazgatás és bíráskodás

Egy negyedszázaddal később, a békésnek mondható 1626. évben: „ ...fizettünk az Jancsár agának 60 Har ácsot, vöt te rajtunk három forintjával nyolcvanhárom-három pénzével, vötte el az Tallért száztizenhét pénzért. Tött egy summában ez az Haracs, úgy mint 60 Harács fi. 229. d. 80. Attunk 195 tallért az mint bevötte tűlünk, - fi. 5, den. 85. kit ők keszin Medánnak hínak. Ajándékpénzt attunk 11 Tallért. Az tihajának 4 Tallért. Az Tolmácsnak egy Tallért. Az Vajdának attunk 15 Tallért. "

2S Az adók összege évenként kisebb-nagyobb mértékben változhatott. A növekedés azonban csaknem folyamatos volt. Ennek megfelelően a város bevételeit is emelni kellett. Az 1647 és 1664 közötti évekből összeállítható egy táblázat, amely ezt a tendenciát jól érzékelteti.

29 1. táblázat A TÖRÖK ADÓZTATÁS ÉS A VÁROS ADÓSZEDÉSÉNEK ALAKULÁSA (Forintban meghatározva) Ev Császár Vadszám DerékAdó adaja után adó összesen 1640 844,52 2.499,00 3.343,52 1647 555,80 977,76 2.755,06 4.308,62 1649 582,75 976,36 4.957,56 1654 642,20 960,80 3.636,92 5.239,20 1657 804,20 6.226,00 1660 1.117,25 1.416,16 4.463,00 6.996,99 1662 1.790,16 2.056,50 4.951,00 8,751,40 1663 1.682,40 1.973,95 4.869,25 8.525,60 A táblázatban csak a török hatóságnak fizetett egyfajta szolgáltatás található. A többinek pénzben történő meghatározása lényegesen nehezebb lenne. Ezek az adatok is egyértelművé teszik, hogy a „császár adaja" csaknem folyamatosan nőtt. Ez megkövetelte, hogy a lakosságtól szedett pénzbeli terheket folyamatosan emeljék. Érdemes még kiemelni, hogy a „császár adaja" százalékos aránya is csaknem folyamatosan bővült: 1649-ben 11,75%, 1660-ban 15,97% és két évvel később már a lakosság adójának 20,46%-a lett. A pénzbeli és természetbeli járadékoknak, a töröknek fizetett adóknak csak egy része került be táblázatba. A teljesebb kép felvázolása érdekében célszerű a hódoltság utolsó éveiben követelt összegeket pontosabban idézni. A szolgáltatások jellege, fajtái sok évtized gyakorlatát jelzik, a pénzben kifejezett összeg korábban valamivel mérsékeltebb volt. HORNYIK János, 1861. II. 189. Az inflációból eredő pénzromlás az átszámítások során sok visszaélésre adott lehetőséget. A török katonák és tisztviselők ezzel a lehetőséggel rendszeresen vissza is éltek. Az összeállítás IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2007. III. táblázat alapján készült.