Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja ismét a forradalmi erők kezén

kegy a város lakóit a császár iránti hűség bizonyítására fogja serkenteni. Néhány nappal később a magyar csapatok visszafoglalták a várost, és a viszszafoglalás ezúttal tartósnak bizonyult. Baja ismét a forradalmi erők kezén Gróf Batthyány Kázmér teljhatalmú országos biztos a város felszabadulását követő első, 1849. április 12-13-i közgyűlésen felolvasott levelében közölte, hogy a Bajára vezényelt gránátos csapat a városi belső béke és a rend biztosítására a városban marad.

428 A veszélyhelyzet a visszafoglalással nem múlt el. Pilaszanovics József, Baja város főbírája április 15-én, Szabadkáról írta haza, hogy tud a várost fenyegető veszélyről. Bár Szabadkán is kevés a katonai erő, még április 15-én 130 puskást, két század lándzsást és egy szakasz lovascsapatot küldenek Bajára. Szabadkán ez az erő 2000 kenyeret kapott. Kérte a tanácsot, hogy gondoskodjon a csapat ellátásáról. Lehetségesnek tartotta, hogy a város ágyúkat is fog kapni Szegedről.

429 Néhány nap múlva mégis katonaság nélkül maradt a város. Gróf Batthyány Kázmér április 22-én Szabadkáról azt írta a tanácsnak, hogy a fegyveres erő Bajáról történt elrendelése bizonyos elkerülhetetlen katonai terv kivitelezése miatt történt, abban változtatást nem tehetett. Jelezte azonban, figyelmet fog fordítani arra, hogy Baja ne maradjon védtelenül. Addig a városi tanács kövessen el mindent a belső béke és csend biztosítására.

430 Gergics Imre főjegyző és Pajha Pál képviselő, akiket a tanács segítségért küldött Zomborba, beszámoltak az ellenség április 24-i, 11 gőzösön történt lefelé vonulásáról.

431 Haczell Márton kormánybiztos az április 30-i tanácsülés elé került levelében közölte, hogy a Dunáról fenyegető ellenséges támadások elhárításával Karassay őrnagyot bízta meg. Felszólította a várost, hogy iparkodjon az ellenséges mozgalmakat figyelemmel kísérni, és az áttörést minden fegyveres erejét összeszedve akadályozni.

432 Április 30-án jelentette Kossuthnak, hogy az ellenség Pestről 11 gőzössel és az általuk vontatott mintegy 20 hajóval vonult lefelé Földvár és Baja mellett Eszékre. Csekély számú katonaságot, de tömérdek hadiszereket és poggyászt szállítottak. Nem sokkal később két gőzös és négy vontatóhajó haladt el Apatin és Baja mellett a Dunán felfelé, katonákkal megrakva. A hajók sehol sem kötöttek ki. A kormánybiztos szerint a gőzösöket a visszavonuló seregek szállítására használják. Tartani lehet atANDICS Erzsébet, 1965. III. k. 63. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 12/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. ir. 83/1849. Uo. 102/1849. - Az iratot közölte: HERMANN Róbert-PELYACH István, 1990. 525. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 110/1849. BKMÖL IV. 1002 p) Baja Város Tanácsának ir.; Főbírói ir. sz. n./1849.; - A két ellenséges gőzös Budapest felé vonulásáról a Pesti Hírlap is beszámolt. - 1. PESTI HÍRLAP (Bp.), 1849. május 4. 280. sz. 33. - Belföldi hírek