Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja ismét a forradalmi erők kezén

tói, hogy ha élelmiszerekben vagy pénz dolgában megszorulnak, kiszállnak és kirabolják a part menti városokat és községeket. Mivel Jellacic április 18án 10-12 000 emberrel Földvár felé húzódott, szerinte a két gőzös és négy vontatóhajó az ő rendelkezése alá sietett. Mindezekre tekintettel úgy intézkedett, hogy minden rendelkezésre álló fegyveres erő legyen talpon, megakadályozandó az ellenség kiszállását. A siker érdekében jó lenne Bajánál vagy Apatinnál egy ágyútelepet felállítani, mert azzal meg lehetne akadályozni a gőzösök szabad járását.

433 A császári gőzösök Baja elleni első támadásáról a Közlöny számolt be. A császáriak május l-jén délelőtt két gőzössel érkeztek a város alá. A bajaiak az 1840. május 1-jei tűzvész emlékére éppen istentiszteletet tartottak. Ezt zavarta meg az ágyúdörgés, amit a támadás kezdetének gondoltak. Ám a császáriak nem kötöttek ki, csupán három ágyúlövést tettek. Az első lövés egy csónakban ülő molnárra irányult. A csónak megrongálódott, a molnár szemsérülést szenvedett. A második lövéssel a császáriak egy a Vajas folyó partján álló fabódét vettek célba. A harmadik lövés egy liszteszsákokkal megrakott csónakot ért.

434 A Közlöny 1849. május 4-i száma érdekes bajai vonatkozású eseményről számolt be. Pécsett április 24-én a császári katonaság Eszék felé vonulásra kapott parancsot, néhányan azonban Eszék helyett Bajára indultak. Ezek közé tartozott Vargay Mihály bajai születésű, az 52. számú Ferenc Károly ezrednél Olaszországban szolgált hadnagy is. Vargayt áprilisban néhány tiszttel Pécsre küldték, hogy újoncokat toborozzon a 3. zászlóalj számára Windisch-Grätz alattvalói közül. Sikerült is neki 21 főt - többnyire sorezredekből elfogott magyar katonákat - összegyűjteni. Április 25-én nyolcan megszöktek közülük. Számos viszontagság után érkeztek Bajára, hogy fegyvert fogjanak hazájuk védelmében.

435 Amikor Jellacic értesült Baja visszavételéről, báró Geysau százados parancsnoksága alatt egy 4 századból álló különítményt és néhány röppentyűágyút küldött a város ellen. A különítmény május 6-án Mohácsról indult a Herkules gőzössel.

436 Ugyanezen a napon estefelé érkezett Bajára a kért tüzérségi erősítés, a 18 fontos Csicsó és két háromfontos ágyú. A Duna-parton jóformán még alkalmas helyre sem sikerült helyezni az ágyúkat, amikor Eszékről felfelé tartott a Herkules gőzös két vontatóhajóval, rajta 42 tiszt, 638 bécsi önkéntes vadász, 40 dragonyos lovas és 3 rakétavető, valamint 10 láda lőszer. A Herkules először Szeremle alatt kötött ki, a csárda mellett. A dragonyosok és mintegy 400 vadász szállt ki a gőzösből. Körülvették a csárdát, azt hitték, hogy ott vannak az újonc gránátosok. Mivel ott semmit sem találtak, a falunak vették az útjukat. A Duna vonalánál felállított őrök - mintegy 3000 MOL H 12 6509/K/Ï849. KÖZLÖNY Debrecen, 1849. május 9. 100. sz. 371-372. - Belföld Uo., 1849. május 4. 96. sz. 355. - Belföld GELICH Rikhárd, é. n. III. k. 450. - Más források csak 1 db 18 fontos ágyúról, a Csicsóról tesznek említést!