Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőri és katonai szolgálat alóli mentesítések

gőzhajói egyre jobban fenyegették, a szeremlei révnél és Bajánál sáncokat hányatott. A Herkules gőzöst Baja alatt megroncsoltatta és elfogta. Korára és egészségi állapotára való hivatkozással kérte a nyugdíjazását. Őrnagyi nyug­díjjal Paksra kívánt nyugalomba vonulni. 303 Folyamodványára azt a választ kapta, hogy adjon felvilágosítást a nem­zetőrségi őrnaggyá történt kinevezése előtti polgári vagy katonai állásáról. Karassay őrnagy ezt egy Baján, 1849. június 27-én írott levelében tette meg. Mint írta, gyermekkorában egy katonai nevelőintézetben nevelték, majd 1805-1808 között közlegényként szolgált. Ezután saját költségén egy évig kadétként, majd 1809-től 1832-ig főtisztként szolgált a császári királyi hadse­regben. Részt vett a francia, később az olasz háborúban. Az Afrénál kapott sebe miatt 1832-ben, mint öregebb századost 600 pengőforinttal nyugdíjaz­ták. Ettől kezdve 1848-ig csendes magányban élt. 1848 közepén folyamod­ványt írt a hadügyminiszternek, amelyben felajánlotta katonai szolgálatait. Ekkor a minisztérium a Bács megyei nemzetőrség őrnagyává nevezte ki. Részt vett a verbászi, a futaki és más csatákban, ahol vezényelte a csapatokat és harcolt is. Már túlhaladta a 60. évét, erejét fogytán érzi, ezért folyamodott nyugdíjaztatásáért. 304 Olykor gazdasági és üzleti okok játszottak közre egy-egy felmentés ké­résénél. Bozsek Józsefet 1848 júniusában a helyi nemzetőrség tagjai közé so­rozták, mint mondta, kész is lenne az ókéri táborba vonulni, de a gyógyszer­tár, amit Paukovics Ernőtől bérel, megakadályozza az elmenetelben. A gyógyszertárat maga vezeti, az a helyi közönségnek éjjel-nappal a szolgála­tára áll, ennek hibátlan kezelése és az orvosságok előírás szerinti kiszolgál­tatásának a felelőssége az ő vállát nyomja, segédje nincs, így nem tud eleget tenni nemzetőri kötelességének. A tanács a június 23-i ülésén felmentette ugyan Bozsek Józsefet az ókéri táborba való elmenetel alól, de arra kötelezte, hogy fogadjon fel helyettest maga helyett. 305 A férfiak életkoruk és családi viszonyaik miatt is gyakran kértek fel­mentést. Krusecz József pl. azt panaszolta, hogy ő már elmúlt 50 éves, a ta­nács mégis beíratta a nemzetőrök közé. 306 Herdlein Károly ugyanebből az ok­ból kérte magát a nemzetőrök sorából törölni. A tanács a keresztlevele elő­mutatására utasította, és ennek kapcsán egyúttal közhírré tetette, hogy ha­sonló esetekben mindenkor keresztlevelet vagy orvosi bizonyítványt kell a kérelemhez csatolni. 307 Monaszterli Simon egyenesen a hadügyminiszterhez fordult felmenté­sért. Mint a folyamodványában írta, Baján, a Nenádovics és Fia kereskedés­ben kereskedősegédként dolgozik. Szerinte őt nem lett volna szabad a nem­zetőrök közé sorozni, hiszen gazdái hatalom alatt áll. Ennek ellenére táborba HL VII. C. 203 Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc ir. 33/182. b./1849. - A nyug­díjazási kérelemhez mellékelve van Karassay József orvosi bizonyítványa is, amelyet Szoh­ner József bajai orvos 1849. május 25-én állított ki.-l. HL VII. C. 203 33/182. a/1849. HL VII. C. 203 35/156/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. és ir. 878/1848.; BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 842/1848.; KEMÉNY János, 2000. 34. Uo. 847/1848.; Uo. 34.

Next

/
Thumbnails
Contents