Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőri és katonai szolgálat alóli mentesítések

kellett mennie. Három kiskorú gyermeket nevel, akiket erre az időre egyik pesti ismerőséhez volt kénytelen küldeni. Ismerőse azonban a gyermekek to­vábbi tartását nem vállalja. A nemzetőri szolgálatot ellátni és a gyermekeit nevelni egyszerre nem tudja, ráadásul gyenge testalkata miatt sem alkalmas a katonáskodásra. Kérte, hogy engedjék hazamenni az Újvidék melletti nagy­kőrösi táborból. A kérést az Országos Nemzetőrségi Haditanács áttette a városi tanács­hoz, amely a július 7-i ülésén megállapította, hogy a folyamodó köztudomá­súlag Nenádovicsnak a kereskedőtársa és segéde, és mint ilyen bír a törvény kívánta képességgel, emiatt a nemzetőrségi szolgálat alól fel nem ment­hető. 308 Kollár Tamás 1849. május 29-én Antal nevü fia felmentéséért folyamo­dott Haczell Márton Bács megyei kormánybiztoshoz. Fia négy hónapra az ún. feketesapkás mozgó csapatba soroztatta magát. Azóta a szolgálati ideje letelt, mégsem bocsátják haza, hanem a Baja város által kiállítani rendelt újoncok közé írták be. A védsereg szabályainak 11. §. i) pontjára hivatkozott, amely a mesterségét két legénynél kevesebbel folytató iparosokat kiveszi a védsereg szabályai alól. Az ő fia is többnyire magányosan űzte a mesterségét, amit a nemzetőri szolgálat miatt sokszor kényszerült megszakítani. Nagy anyagi áldozatokkal taníttatta ki a fiút, a mesterségéhez szükséges szereket beszerezte, boltot haszonbérelt a számára. Ezek a körülmények késztetik arra, hogy fiát a védsereg soraiból kihagyni kérje. Haczell kormánybiztos Szabad­kán, 1849. május 31-én azt írta a kérelemre, hogy ha a folyamodó állításai igazak, Kollár Antalt ne sorozzák be az újoncok közé. 309 Az ügyet az 1849. június 4-i tanácsülésen tárgyalták. Megállapították, hogy Kollár Antal a könyvkötői mesterségét többnyire valóban magányosan űzte. Kollár Tamásnak azonban ezen a fián kívül van még két fia, ezért az Antal nevű nőtlen fiú a családfenntartásra szükségesnek nem tekinthető, így a rendes honvédi szolgálat alól fel nem menthető. 310 Bulyovszky Pál özvegye Pál nevű fiának a védseregből való kihagyását kérte. Mint írta, fiát a védseregi választmány felmentette a besorozás alól, Herdlein György százados ennek ellenére elvitte a csapatával. Neki vagyona nincs, ő csak házbéres zsellér, a fia keresetéből éltek. A tanács az 1849. jú­nius 6-i ülésén igazolta, hogy Bulyovszky Pál özvegye 1840-ben az egyik fi­áért katonát állított, ezért Pál nevű fiát a védsereg alakításával megbízott vá­lasztmány felmentette a katonáskodás alól. 311 Bende József 1849. június elején azt panaszolta, hogy noha súlyos holdkórban szenved, az újoncozási választmány a honvédek közé sorozta. Betegsége miatt a bajai uradalmi kádárságról is kénytelen lesz lemondani. Atyja elmúlt 63 éves és gyengén lát, alkalmatlan a munkavégzésre. Kérte a tanácsot, ezek okán mentse fel őt az újoncok közé sorozástól. 12 A tanács 308 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. és ir. 906/1848.; Uo. 34. 309 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. ir. 172/1849. 310 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 172/1849.; KEMÉNY János, 2000. 35. 311 Uo. 189/1849.; Uo. 36. 3,2 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. ir. 185/1849. - 1. még a kérelemhez csatolt két mellékletet is!

Next

/
Thumbnails
Contents