Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Az újoncállítás végrehajtása Baján

200 000 főre emelésének konkrét módozatáról, arról, hogy miként és hogyan kerül majd sor az első 40 000 főnyi kontingens kiállítására, s hogy vajon ebből a magyar kormány alá rendelt magyarországi sorozású cs. kir. sorezredek kapnak-e kiegészítést, vagy pedig új honvédzáaszlóaljakat fognak képezni, az országgyűlés csak augusztus közepén kezdte meg a vitát.

263 A katonaállítási törvény képviselőházi vitája 1848. augusztus 16-án kezdődött meg. A törvényjavaslatot Mészáros Lázár hadügyminiszter még július 20-án benyújtotta. A javaslat a cs. kir. hadsereg sorkatonaságához kívánta bevonultatni az újoncokat: 40 000 embert a sorkatonasághoz, 4300 embert a huszárezredekhez. Ez az adott helyzetben a hadsereggel szemben egyre növekvő bizalmatlanság miatt a képviselőház többsége számára elfogadhatatlan volt. Hosszas vita után augusztus 26-án a képviselőház elfogadta a katonaállítási törvényjavaslatot. Ez azt jelentette, hogy az újoncok egy részét a cs. kir. sorezredek kiegészítésére fordítják, a többségből azonban önálló honvédzászlóaljakat alakítanak ki.

264 Az újoncozás megkezdését Szemere Bertalan belügyminiszter augusztus 30-i Közlönyben közzétett rendelete mondta ki a törvényhatóságok számára. A „szükséges utasítást a teendők iránt" az augusztus 31-i Közlönyben megjelentetett 8370. szám alatti belügyminiszteri rendelet tartalmazta.

265 A politikai és a katonai helyzet azonban szeptember elejére gyökeresen megváltozott. Jellacic horvát bán főserege 1848. szeptember 11-én Varasdnál, Perlaknál és Légrádnál három hadoszlopban 51117 emberrel, 1902 lóval és 48 löveggel átlépte a Drávát és megindult Buda-Pest ellen. 9000 fős tartalék hadteste Karl Roth vezérőrnagy vezetésével szeptember 21-én Sztáránál kelt át a Dráván és lépett magyar földre.

266 Jellacic támadásának hírére a képviselőház szeptember 12-én forradalmi lépésre szánta el magát. Az augusztus 26-án elfogadott, de az uralkodó által nem szentesített határozatra hivatkozva döntést hozott az újoncozás megindításáról. Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnök szeptember 13-án elrendelte a honvédtoborzás újrakezdését. Szeptember 14-én pedig szétküldte az egyes törvényhatóságokhoz az erről szóló nyomtatványokat. Az eredeti újoncozási törvényjavaslattól eltekintve leszögezte: „Az ekként kiállítandó sereg egyenesen a már felállítani kezdett honvédzászlóaljak szaporítására lesz fordítandó, s új honvédzászlóaljakká alakítandó, melyeknél az ügyvezetési és vezényleti nyelv, zászló, ruha és jel magyar leend." HERNANN Róbert, 1996. 114-115. Uö. 138-139. KISS Gábor Ferenc, 1999.36. HERMANN Róbert, 1996. 150-151. és 161.; HERMANN Róbert, 1998. 338., 346., Függelék: 362-364. A horvát hadseregről 1848. szeptember 27-én készített kimutatás 51 557 főben, ezen belül 48 234 harcképes emberben állapítja meg a sereg létszámát. Ezzel szemben a magyar hadsereg létszámát kb. 17 500 főre, 2100 lóra és 44 lövegre tehetjük. 1. Uo. 343.; A régi szakirodalom Jellacic horvát bán seregének létszámát 30-35 000 főben adja meg, ami nem felel meg a valóságnak. 1. LIPTAI Ervin, 1984.1. 463.