Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Az újoncállítás végrehajtása Baján

A városi tanács a rendeletet tudomásul vette, egyúttal határozatot hozott arról, hogy a 18-30 éves lakosokat a család fenntartására múlhatatlanul szükséges személyek kivételével Összeíratja és századba soroztát)a. A század megalakításával Herdlein Györgyöt és Reichl Benjámint bízta meg. A mozgó század feladata a tanács szerint elsősorban a város belső békéjének biztosítása, de figyelemmel kell kísérnie a mutatkozó ellenséges mozgalmakat is, a tapasztalatait pedig jelentenie kell a tanácsnak.

257 Ugyanezen a tanácsülésen merült fel a gondolat, hogy a nemzetőrség törvény szerinti összeírását meg lehetne gyorsítani, ha a Baján toborzó gránátos csapat parancsnoka a hozzá jelentkezők, Herdlein György százados és Reichl Benjámin főhadnagy pedig a mozgó nemzetőri csapatba soroltak névsorát közölné. A tanács ennek nyomán kérte a csapatok parancsnokait, közöljék a csapataikba beállt és besorolt bajaiak névsorát.

258 A városi molnármesterek ugyancsak ezen a tanácsülésen kérték a gabonaőrléshez feltétlenül szükséges egy-egy legény felmentését a mozgó csapatba való besorozás alól. A városi tanács elismerte, hogy a városi és a környékbeli lakosság részére a kellő lisztmennyiség előállításához minden malomban szükséges egy őrléshez értő személy. Ezért addig is, amíg a mozgó nemzetőrcsapatok alakításáról bővebb intézkedések történnek, az őrléshez feltétlenül szükséges egy-egy legényt valamennyi malomban felmenti a mozgó csapatba való besoroztatás alól.

259 Sándor József az 1849. május 20-i közgyűlésen intézkedést kért arról, hogy mi történjen az egykor általa vezetett nemzetörcsapat hátrahagyott fegyvereivel. A közgyűlés a kérés megvizsgálásával Kanyó Alajos és Gyurinovics Mátyás tanácsnokot, valamint Mikosevics Alajos főjegyzőt bízta meg.

260 Haczell Márton Bács megyei teljhatalmú kormánybiztos 521. számú rendelete a június 11-i tanácsülés elé került. Mivel az ellenséges császári és rác erő a Csajkás kerületből kitört, arra utasította a várost, hogy a nemzetőreit és a népet tartsa készen, és az első felhívásra igyekezzen a haza megmentésében részt venni.

261 Kohlman ezredesnek a hadügyminisztériumhoz 1849. június 25-én küldöttjelentéséből tudjuk, hogy Baján a nemzetőrök látták el az őr- és a futárszolgálatot.

262 Az újoncállítás végrehajtása Baján Kossuth az országgyűlés 1848. július 11-i ülésén az ország fenyegetett helyzetére hivatkozva 200 000 katonát és 42 millió forintot kért a haza védelmére. Az országgyűlés egyhangúlag megszavazta a kérést. A hadsereg BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 89/1849.; Uo. 30. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 79/1849.; Uo. 30. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. és ir. 1849. 90/1849.; Uo. 30-31. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 61/1849.; Uo. 31. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 209/1849.; Uo. 33. GÖRGEY István id., 1885. II. k. 611.