Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

Bajmok mellett is voltak bajai nemzetőrök. Gál László alezredes 1849. március 5-én 3000 emberrel és 5 ágyúval a rácok Bajmoktól északra eső táborára támadt. A szerbek azonban megfutamították a magyarokat. A völgy keskeny hídjánál a magyarok szuronyrohammal legyőzték a rácokat. A kaponyai csárdánál folyt ütközetben Pál Antal vezetése alatt kitüntették magukat a bajai feketesapkások is. A magyarok a csata során 3 ágyút is elfoglaltak, köztük volt a rácok által kedvelt 18 fontos ún. Csicsó is."

5 Időközben Baja 1849. február 13-án az ellenség kezére került. Kossuth azonban még nem szerzett tudomást Baja elestéről, amikor Debrecenben, 1849. február 19-én kiadott, és gróf Batthyány Kázmérnak szóló utasításai 3. pontjában arra szólította fel a kormánybiztost, hogyha a népesebb városok valamelyikét, például Szegedet, Szabadkát, Baját támadás fenyegetné, ezeknek a városoknak a felfegyverzett nemzetőrsége siessen a másik város segítségére.

254 A város visszavételét követő első, 1849. április 12-13-án tartott közgyűlésen olvasták fel gróf Batthyány Kázmér teljhatalmú országos biztos 363/p. számú rendeletének 8. pontját, amely a nemzetőrök kiállítását, rendeztetését és fegyveres gyakorlatoztatását, valamint mozgó nemzetőri csapatok védseregnek kiadandó rendszabályok szerinti alakítását írta elő. A rendeletben említett rendszabályok nem érkeztek meg a városhoz, ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy a mozgó nemzetőrcsapatok alakítását a rendszabályok beérkezéséig abbahagyja. Ugyanakkor azt is rögzítette a jegyzőkönyv, hogy Herdlein György és Reichl Benjámin folytatja a mozgó csapatok szervezését.

255 A magyar városi önkormányzat működésének majdnem három hónapos szünetelése miatt csak az április 13-án és 17-én tartott tanácsülésen foglalkoztak gróf Batthyány Kázmér vezérfőispán és teljhatalmú országos biztosnak a nemzetőrség mozgóvá tételéről szóló, február 21-én kiadott rendeletével is. A városi tanács a nemzetőrség kiállítását és rendeztetését szent kötelességének ismerte el, amelynek a végrehajtásán a haza vészteljes bonyodalmaiban, a fenyegetett közös szabadság, belső béke és csend megoltalmazásán nemegyszer és nem egy helyen hazafiúi lelkesedéssel fáradozott. A nemzetőrök törvény szerinti kiállítását a tanács már több ízben is teljesítette, e téren nincs feladata. A rendkívüli idők miatt hiányossá válhatott összeírás kiigazításával és a pótlandók pótlásával az illető tizedbeli tanácsnokokat bízta meg.

256 Ugyanez a tanácsülés tárgyalta gróf Batthyány Kázmér vezérföispán és teljhatalmú országos biztos mozgó védsereg felállításáról szóló 324. számú rendeletét is. IVÁNYI István, 1886. 467-468.; BREIT József, 1897. II. k. A Tavaszi Hadjárat. 156-157.; OLCHVÁRY Ödön, 1901. 146-152.; KLÖM XIV. k. 1953. 488-489. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 23/1849.; KEMÉNY János, 2000. 29-30. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 78/1849.; Uo. 30.