Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

dot jelent. Más forrásokból kiderül, hogy két bajai század harcolt egymás mellett 1849 februárjában: az első vagy vörössipkás és a második vagy kaszás. Az első század századosa Sándor József, a másodiké Reichl Benjámin. A bajai nemzetőrcsapat szerkezetére és állomáshelyeire vonatkozóan sok érdekes adat derül ki a csapat számára tett kifizetésekből. Innen tudhatjuk, hogy a bajai mozgó csapat első százada 210 főből állt. Az első század szerkezeti felépítése a következő volt: 1 százados, 1 főhadnagy, 2 alhadnagy, 1 zászlós, 2 őrmester, 12 tizedes, 12 őrvezető, 2 dobos, 2 ács és 175 közvitéz. A csapat 1849. január 28-án Csonoplán állomásozott.

242 A század létszáma gyorsan változott. Február 2-re a közvitézek száma 196 főre emelkedett, ezáltal a század létszáma 231 fő lett. Ezen a napon a század Sztanicsicson tartózkodott.

243 A február 2-től 7-ig járó illetményüket Zomborban vették fel,

244 ahol részt vettek a város védelmében. A szerbek 1849. február 11-én három oldalról támadták meg Zombort. A város védelmében Pál Antal vezetésével a bajai mellett a kiskunhalasi nemzetőrök és a felső-bácskai feketesapkások is részt vettek.

245 A várost a támadás napján, február 11-én vették be a szerbek.

246 A bajai mozgó csapat második, kaszás századának parancsnoka Reichl Benjámin százados volt. A század a parancsnokon kívül 12 tizedesből és 192 őrvitézből állt. Ez a csapat is Zomborban volt a szerb támadás alatt.

247 A zombori vereség után mindkét bajai nemzetőrszázad és a Bács megyei mozgó csapat 4 százada is Szabadkára vonult.

248 A bajai mozgó csapat első százada 1849. február 13-án már Katymáron tartózkodott. Oláh János őrmester itt vette fel és osztotta ki a február 8-13-a között teljesített szolgálatért járó illetményt.

249 Az útjuk innen Szegedre vezetett, ahol Oláh János a február 19-én készített illetmény-kimutatásában a bajai mozgó csapat maradványáról beszél, amely az ellenség elöl 16 hordónyi élestöltényt szállított Bajáról Szegedre. A csapat maradványa két századosból, egy főhadnagyból, két alhadnagyból, két őrmesterből, két tizedesből, egy dobosból és 27 közvitézből állt, vagyis a csapat összlétszáma a tisztekkel együtt 37 fö.

250 A csapat február 23-án Szegeden kapta meg a február 23-28a közti időre szóló járandóságát."

51 Február 22-én 35 őrvitéz csatlakozott hozzá.

252 242 MOL R 306 Katonai iratok sz. n./1849. No. 1. mell. 243 Uo. 2. mell. 244 Uo.3.mell. 245 OLCHVARY Ödön, 1901. 140. - Olchváry a bajaiakat vörössipkás nemzetörcsapatként, míg a kiskunhalasiakat mozgó nemzetőrségként említi.; BOROVSZKY Samu, (1909). II. k. 217.; RAPCSÁNYI Jakab, 1934. 154. KÖZLÖNY Debrecen, 1849. március 6. 45. sz. 158. - Belföld MOL R 306 sz. n./1849. No. 9. mell. Uo. 10. mell. Uo. 5. mell. Uo. 13. mell. Uo. 14. mell. Uo. 8. mell.