Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)
Feltétlen feladás, ez annyi mint nemzeti halál. Mert kimondák az ausztriai miniszterek a kremziri országgyűlésen, hogy Magyarországot kitörlendik az önálló nemzetek sorából, s tartomány gyanánt olvasztandják be a szabadságvesztett Ausztriába. A nemzetgyűlés, melynek lételét is tagadni meri a bitor hatalom, ezen iszonyatos elbizakodásra a nemzeti s emberi önérzet indignatiójával felelt. A zsarnok ellenség nemzetünk halálát kívánja a béke béréül. Ennél nagyobb baj a legrosszabb esetben sem érhetne. És az országgyűlés egy szívvel lélekkel elhatározá, hogy e nemzet védeni fogja hazáját, és országos önállását, életre-halálra, még egy magyar él. Az igazságos Isten megáldandja a kényszerített önvédelem harcában fegyvereinket. Budapest elvesztése még nem veszté el a nemzetet. Az országgyűlés együtt van. 120 000 ember áll fegyverben a hazát megvédeni. Bém tábornok Erdélyben győzelemről győzelemre halad. A nemzet seregei koncentráltainak. A nép hű a hazához és lelkesült, úgy a Tisza vidékén, mint amott a Dunánál. Csak kitürés és hűség a hazához, és Isten nem engedheti, hogy a hitszegő zsarnokság diadalmaskodhassék Magyarország ezredéves nemzeti életén. Az ország kormánya tehát azon tántoríthatatlan meggyőződéssel közli mellékletben e megye közönségével a nemzet képviselőinek határozatát, hogy ezen megyének lelkes közönsége semmit sem fog elmulasztani, mit a nemzeti hűség megkíván. Ezen nemzeti és hazafiúi kötelesség alapján következők rendeltetnek: 1. A törvényhatóságok netán közeledő, vagy a törvényhatóság területeit megszállott ellenségnek semminemű ellátást nyújtani és rendelni nem fognak, sőt úgy a tisztviselői kart, mint a törvényhatóság minden egyes lakóját eltiltandják, hogy az ellenséges hadseregnek szállásolás, élelmezés, elszállítás tekintetében segédkezet ne nyújtsanak. Ennek következtében a nemzet iránti hűség kötelességénél fogva mindenki hazafiúi szoros tartozásának ismerje az élelmiszereket és takarmányt az ellenség elől eltakarítani, vagy ha eltakarítani nem tudná, megsemmisíteni. Fontolja meg ki-ki, hogy ahol arról van szó, miszerint az élelmiszereket vagy eltakarítsa s megsemmisítse, vagy ha ezt nem teszi, az ellenség kezébe fog kerülni, azt a kétkedés által semmi esetre nem menti meg, s csak azt eszközlötte, hogy az ellenség kezébe kerülend. Jobb tehát eltakarítania, jobb megsemmisítenie, mert ekkor az ellenség éhen veszend el, s a nemzet megmentetik, megmentvén pedig becsületének lekötésével mindenkit biztosít, hogy az ekkint szenvedett károkat kamatostól együtt megtérítendi. A nép győzhetetlen, ha hazájához hű. Ha semmi mást nem tenne is a nép, mint azon egyet, hogy az ellenségnek az élelmet lehetetlenné tegye, ezen egy dolog is elég arra, hogy a haza megmentessék.