Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

2. Különösen megtiltatik pedig, hogy oly helyekre, melyek az ellenség által elfoglalva tartatnak, élelmi- vagy akármi más árucikkeket bevinni, senki honárulási bűn súlya alatt ne merészeljen; aki ellenkezőleg cselekednék, és az ellenségnek bármiben is segédkezet nyújtana, haditörvényszék elébe fog állíttatni, és mint honáruló büntettetni. 3. A hivatalos, s magánlevelezések, vagy bármely érintkezés az ellen­séggel hasonló vétek súly s hasonló büntetés terhe alatt a nemzet nevében ti­lalmaztatik. Ha valaki az ellenségtől, bármely megbízást, bármely hivatalt elvállalni merészel, az a törvény oltalmán kívül állónak nyilváníttatik; s azt elfogni, s a legközelebbi rögtönítélő törvényszéknek átszolgáltatni mindenkinek nemcsak joga, de sőt kötelessége. S evégett, valamint minden seregparancsnokok, s rendes katonaság és szabadcsapatok vezérei vérhatalmi joggal ruháztatnak fel, úgy másrészt minden rendezett tanács rögtönítélő bírósági hatósággal ru­háztatik fel. Minden törvényhatóság, melyet az ellenség megszállott, vagy megszál­lani készül, ostromállapotban lévőnek nyilváníttatik; s a törvényhatóságok­nak hazafiúi kötelességévé tétetik, szabadcsapatokat alkotni, népfelkelést or­ganizálni; s úgy a szabadcsapatokat, mint a népfelkelést, a legközelebb mű­ködő nemzeti seregek vezérének, vagy a várak parancsnokának utasításai szerint a haza védelmébeni közredolgozásra alkalmazni. 4. Minden törvényhatóság a közadót s a haza védelmére áldozott ma­gánajánlatokat, akármineműek legyenek, vagy amennyiben helyzetök s ösz­szeköttetésük engedi, az ország központi pénztárába Debrecenbe, vagy pedig a közelében működő tábori kormánybiztos kezeibe, avagy pedig vidéki kö­zelség szerint Munkács, Nagyvárad, Szeged, Eszék, Pétervárad, Komárom, Lipótvár s az ország kezeiben lévő más akármely erősség parancsnoksághoz szolgáltassák be; az álladalom mindennemű javait pedig hasonló módon biz­tosítsák. 5. Az ellenség minden mozdulatait a legéberebb figyelemmel kísérve s kísértetve, annak minden lépéseiről az ország alkotmányát s a vidékükbeli nemzeti seregek vezéreit s várparancsnokait tudósíttassák; s az ellenségnek előőreit, kisebb csapatait, a nép legyőzhetetlen erejével megtámadtatva, elő­haladását, az utak, hidak, átjárások akadályozásával nehezítve annak előre­nyomulását vagy concentratioját minden módon gátolják. 6. A törvényhatóságok állítsák ki még hátralevő újoncaikat, részint a Királyhágón túliakat Bem tábornok úr rendelkezése alá, a Tiszán innenieket, részint a miskolc-tokaji táborba, részint Debrecenbe, a Tiszán túliakat Debre­cenbe, Nagyváradra, Aradra vagy Szegedre, a Dunán innenieket Szegedre, Komáromba vagy az ott táborozó nemzeti hadsereghez, a Dunán túliakat pe­dig vagy Eszékre vagy Komáromba, s a Dunán túl táborozó seregvezérnek rendelkezése alá bocsássák. Ezek a kormánynak részletes utasításai, melyekhez általában azon fi­gyelmeztetés járul, eszközöljék, hogy a népnek méltó haragja Isten bosszúja gyanánt szállongja körül az ellenséget; a kormánybiztosok és csapatvezérek folytassák működéseiket; a megye közönsége a nemzet becsületének lekötése

Next

/
Thumbnails
Contents