Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Tisztújítás, tisztviselői állások

Hamarosan úgy fordultak a dolgok, hogy a forradalom vívmányait katonai erővel kellett megvédeni. Az átutazó katonaság ellátása szükségessé tette a piaci biztosi és a kasznári teendők szétválasztását. Korábban egy ember látta el a két feladatot, a kasznári feladatok megsokasodása miatt azonban változtatni kellett. A közgyűlés 1848. november 12-i ülése Lipovcsevics Dániel képviselőt választotta meg piaci biztosnak.

90 A kasznári hivatal betöltésére a következő, november 19-i közgyűlésen került sor. Hat jelentkező pályázott, akik közül Hankovszky József képviselő kapta a legtöbb szavazatot, így ő lett a város kasznárja. Ugyanezen a közgyűlésen a Joannovics Ignác halálával megüresedett tanácsnoki hely betöltésére is sor került. Hat képviselő pályázott, akik közül Sándor József ügyvédre szavaztak a legtöbben. Ugyanez a közgyűlés Kőműves Mihályt és Jilk Józsefet megerősítette a kvártélymesteri állásában.

91 Az 1848. december 30-i közgyűlésen két újabb kvártélymester megválasztására került sor. Erre azért volt szükség, mert az egyre nagyobb számban érkező katonaság miatt jelentősen megnövekedtek a teendők. A közgyűlés felsővárosi kvártélymestereknek Jilk Józsefet és Lipovcsevics Dánielt, alsóvárosi kvártélymestereknek pedig Liszka Györgyöt és Beok Istvánt válasz92 totta meg. 1849 elején vége szakadt a békés fejlődésnek. Február 13-án az ellenség kézére került a város, ekkor mind a lakosság, mind a tisztviselők nagy része elmenekült. A szabadságharc erői április elején foglalták vissza a császáriaktól. Pilaszanovics József főbíró az 1849. április 12-13-án tartott közgyűléssel tudatta, hogy visszatér Bajára, és átveszi főbírói hivatalát Jilk Sándor helyettes főbírótól.

93 Ugyanezekben a napokban gróf Batthyány Kázmér Bács-Bodrog megyei vezérfőispán és teljhatalmú országos biztos a városból eltávozott Simics Pál tanácsnok helyére Kanyó Alajos képviselőt nevezte ki tanácsnokká. A kinevezést szívesen fogadta a közgyűlés, mert Kanyó Alajos köztiszteletnek örvendett a városban,

94 Simics Pál nemcsak tanácsnoka, hanem adószedője is volt a városnak. A városi tanács az április 13-17-i ülésén Kanyó Alajos tanácsnokot adószedőnek is megválasztotta.

95 Sándor József tanácsnokot Mészáros Lázár hadügyminiszter 1849. április 1-jei hatállyal a hadügyminisztérium polgári-gazdászati osztályára segédfogalmazóvá nevezte ki, ezért a tanácsnoki hivataláról 1849 májusában lemondott. Helyére Haczell Márton Bács-Bodrog megyei teljhatalmú kormánybiztos Ott Mártont nevezte ki.

96 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 89/1848. Uo. 103/1848. Uo. 125/1848. Uo. 10/1849. Uo. 11/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv.jkv. 1849. 81/1849. KÖZLÖNY Debrecen, 1849. április 17. 81. sz. 295. - Kinevezések; BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 55 és 56/1849.; MOL H 115 Görgey Artúr ir. 22/G/l 849.