Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Követválasztás

1849 nyarán, ahogyan egyre aggasztóbbá vált a helyzet, a város életébe is egyre többször avatkoztak be kívülről. A közgyűlés az 1849. június 1-jei ülésén szót emelt a városi tanács tekintélyét és bírósági hatáskörét csorbító hivatali gyakorlat ellen. A megyei kormánybiztos által kiadott rendeletek nyomán a járási főszolgabíró és mások is olyan intézkedéseket tettek, amelyek a város hatáskörébe tartoznak. Ilyen volt a helyi óhitű rácok rendkívüli összeírása és javaik zár alá vétele, a nemzetőrség alakításába és a kórházzal kapcsolatos ügyekbe való beavatkozás. A közgyűlés ezek miatt panaszos folyamodványt nyújtott be Haczell Márton kormánybiztoshoz.

97 Követválasztás Az országgyűlési követeknek a népképviseleti elvek alapján történő megválasztásáról az 1848. évi V. tc. rendelkezett. Ez az aktív és a passzív választójog megadását egyaránt cenzushoz kötötte. Nem kaptak választójogot azok a parasztok, akik a negyed telekkel egyenlő (kb. 6 kat. hold) földbirtokkal nem rendelkeztek, vagyis a telkes jobbágyoknál nagyobb létszámú zsellérek, gazdasági cselédek, földmunkások. Hasonlóképpen nem gyakorolhatták a választójogot a gazdái hatalom alatt állók sem. Ebbe a kategóriába pedig mindenki beletartozott, aki vagyonilag nem volt független. Kizárták a választójogból azokat az iparosokat, akik segéd nélkül dolgoztak, a segédeket és a munkásokat is, hacsak vagyonnal és a törvényben helységkategóriánként különféleképpen megállapított jövedelemmel nem rendelkeztek. A nemesség mellett mégis jelentősebb képviseletre tett szert a városi polgárság, jóllehet az összes városok követeinek szavazata mindössze egy megye szavazatának számított az országgyűlésben. A városi lakosságnak kb. 6-8 %-a kapott választójogot.

98 Az 1848. évi V. tc. az országot 377 választókerületre osztotta fel, ehhez járult még Erdély 69 kerülete. A követek választása részben városonként (községenként) történt, úgy, hogy egyes városokat a törvény követválasztási joggal ruházott fel, részben pedig megyénként határozta meg, hogy melyik megye hány követet küldhet. A városokban és a megyéken belül még kerületeket különböztet meg a törvény. A legtöbb város egymaga képez egy kerületet, a nagyobb városok és megyék több kerületre oszlanak. Baja Istvánmegyével együtt küldhetett 1 követet.

99 Baján az 1848. május 28-i közgyűlésen olvasták fel István nádor május 20-i rendeletét, amelyben V. Ferdinánd nevében Pestre, 1848. július 2-ára összehívta az országgyűlést. A rendelet felhívta a várost, hogy az 1848. évi V. tc. értelmében válassza meg az országgyűlési követét.

100 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 81/1849.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988.431. BEÉR János, 1954. 13-15. CSIZMADIA Andor, 1963. 67-68. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 179/1848.