Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Tisztújítás, tisztviselői állások

Május 24-én Horváth József ügyvéd lemondott elnöki tisztéről, ezért a május 25-i közgyűlésnek új elnököt kellett választani. Három jelölt közül Szevics Döme ügyvéd kapott bizalmat.

83 A már az előírások szerint összehívott és tartott május 28-i közgyűlésen szóba került, hogy a még rendszeresítetlen nemzetőrség nem alkalmas a tisztújítás alkalmával előfordulható zavarok és rendbontás elhárítására, ezért a vármegye első alispánjától katonaság kirendelését kell kérni.

84 Hogy a közgyűlés félelme nem volt alaptalan, Csernovits Péter királyi biztos belügyminiszternek címzett jelentése bizonyítja. A királyi biztos 1848. június l-jén érkezett Bajára, ahol a közelgő tisztújítás miatti mozgalmakat és könnyen kitörhető ingerültséget tapasztalt, amelynek lecsillapítására megtette a szükséges intézkedéseket. A mozgalmak főbb vezetőit és szítóit megleckéztette, a csend fenntartására pedig bizottmányt nevezett ki.

85 A tisztújításra végül 1848. június 9-én került sor. A főbíró Pilaszanovics József; a rendőrkapitány Imrédy József; a főjegyző Gergics Imre lett; a tanácsnokok pedig a következők: Grünvald Ferdinánd, Joannovics Ignác, Gyurinovics Mátyás, Simics Pál, Petrovácz József, Jilk Sándor, Harlikovics Benjámin, Volarics Antal, Petrovics István és Vojnics Imre. Ugyanekkor választották meg a városi képviselőket is, összesen 88 főt. Az új vezetést örömmel fogadta a lakosság, tevékenységüktől sokat vártak.

86 Az új vezetés hamarosan változtatásokat hajtott végre a hivatalnoki kar és segédszemélyzet létszámában és összetételében. Pilaszanovics József főbíró már az 1848. június 19-i közgyűlésen napirendre tűzte a tisztújítás alkalmával közakarattal elhatározott városi tisztiügyészi hivatal felállításának ügyét. A közgyűlés szerint a városi szabadalmak megőrzése és az új törvények feltétlenül szükségessé teszik a hivatal felállítását. A tisztiügyész díjazását a városi főjegyzőével azonosan állapították meg.

87 A belügyminisztérium az erre vonatkozó előterjesztést 1848. július 31én azzal küldte meg Bács-Bodrog vármegyének, hogy szólítsa fel Baját annak igazolására, vajon rendelkezik-e a hivatal felállításához szükséges pénzügyi háttérrel.

88 A minisztérium a város felé is jelezte, hogy mielőtt meghozná döntését a város által felállítani szándékozott tisztiügyészi hivatallal kapcsolatban és megállapítaná a tisztiügyész fizetését, tájékozódni kíván a város anyagi helyzetéről és kimutatást kér a városi hivatalnokok fizetéséről. A tanács 1848. augusztus 27-én terjesztette fel a kért adatokat.

89 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 177/1848. Uo. 178/1848. MOL H 9 396/B.E./1848.; THIM József, 1930. II. k. 351.; PESTI HÍRLAP (Bp.), 1848. június 17. 84. sz. 560. - Hazai mozgalmak PESTI HÍRLAP (Bp.), 1848. június 17. 84. sz. 560. - Hazai mozgalmak; NEMZETI POLITIKAI HÍRLAP (Bp.), 1848. június 18. 42. évf. 33. sz. 127. - Vidéki mozgalmak.; Mindkét hírlap Gergics Imre főjegyző keresztnevét tévesen Antalnak írja. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 5/1848. MOL H 14 1848. 10. kútfő 96. tétel 6384/1848. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 66/1848.