Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Tisztújítás, tisztviselői állások

1ère. Az ezt követő 3 napban lehet rá észrevételeket tenni. A szavazni kívánó lakosok május 9-e és 13-a között naponta reggel 8 órától délelőtt 1 l-ig, délután pedig 2 órától 6 óráig élhetnek a jogukkal. A voksolók összeírását végző kerületi választmányok a következő helyeken fognak működni: Az első kerületben Hirman Márton fésűs háza előtti fabódéban; a második kerületben a Kiskaszárnya melletti bordézsmáló fabódéban; a harmadik kerületben a Szent Antal utcában fekvő T. Mihalovics József karavukovai plébános és Készei Péter háza között felállított fabódéban, míg a negyedik kerületben a Homokvárosban fekvő Szeremlei utcában, Kreszeovics Dömötör háza előtt felállított fabódéban. Az összeírásra kitűzött 5 nap letelte után, azaz május 14-16-át követően közszemlére teszik az összeírást a városházán és a kerületekben. Május 17-19-én a városházán összeülő középponti választmány meghallgatja az észrevételeket, határozatot hoz, majd a választók névjegyzékének véglegesített példányát felterjeszti a belügyminiszternek. Ezután kerül sor május 22-én a tisztújításra. Baján, amely a népességösszeírás szerint a középvárosok kategóriájába esett, az 1848. évi XXIII. tc. 6. §-a szerint azok rendelkeztek választójoggal, akik: a) A város határához tartozó telekkönyvezett, saját vagy hitvesük nevére beírt olyan házat vagy telket birtokolnak legalább egy év óta, amelynek értéke 700 pengőforint. b) A város határában mint kézművesek, bejegyzett kereskedők, gyárosok egy év óta laknak, műhellyel, kereskedői teleppel vagy gyárral bírnak, ha kézművesek, akkor állandóan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, akik egy év óta a városban élnek, és 60 pengőforint házbért fizetnek. d) A fentieken kívül mindazok, akik a városban két év óta laknak és 400 pengőforint biztos jövedelmet képesek kimutatni. e) Azok, akik eddig városi polgárok voltak, ám a fentebbi pontokban leírt képességgel nem rendelkeznek.

75 Imrédy József és 167 társa április 30-án óvást jelentett be az április 29-i közgyűlés határozatai ellen. Az óvás alapja a közgyűlés nyilvánosságának kérdése volt. Az 1848. évi XXIII. tc. 11. §-a nyilvános közgyűlés tartását írta elö, a belügyminiszteri körrendelet ugyanúgy. Bács-Bodrog vármegye az új törvények meghirdetését 1848. május 1-jére tűzte ki, a városi tanács azonban ezt már április 29-én megtette, vagyis megsértette a törvényt. A gyűlést pedig úgy tartotta meg, hogy előzőleg nem függesztette ki a városháza kapujára a gyűlés időpontját. Az emiatt megbomlott közcsend visszaállítása érdekében MOL H 12 1442/B/1848. 4. melléklet Uo. 1442/B/1848. 3. melléklet