Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Tisztújítás, tisztviselői állások

az óvást benyújtók kérték a közgyűlési határozat visszavonását, egészen pontosan azt, hogy az elnök és az összeíró választmány megválasztását nyilvánítsák semmisnek, és tűzzék ki újból a törvény kihirdetése utáni napokra.

76 Ugyanilyen tartalmú panaszlevelet kapott Rudics Máté főszolgabíró is május első napjaiban. A megyét kérte, hogy hozzon döntést az ügyben. Knézy Antal első alispán válasza az volt, hogy mivel Baja városa rendezett tanáccsal bír, annak intézkedését a miniszteri rendelet értelmében fel nem függesztheti. A városi tanács határozatával elégedetlen félnek viszont jogában áll a kormányhoz folyamodni.

77 A járási főszolgabíró nem értett egyet a kifogásolt közgyűlési határozattal, és felfüggesztette annak hatályát. A felfüggesztő nyilatkozatot az 1848. május 6-i közgyűlésen olvasták fel. A közgyűlés, noha meg volt győződve eljárása helyességéről, 24 órai időtartamra felfüggesztette a tisztújításra vonatkozó intézkedéseit. Ettől a kedélyek lecsillapodását várta. Ugyanakkor a megyei első alispánhoz fordult azért, hogy intézkedjen a népingerlők felelősségre vonásáról.

78 Az ügyről Bács-Bodrog vármegye bizottmányi közgyűlése is tárgyalt. Az 1848. május 9-én, Zomborban tartott ülés a panasz kivizsgálásával Rudics Máté főszolgabírót és Milassin Zsigmond megyei esküdtet bízta meg. Ok a Bajáról, 1848. május 13-án keltezett jelentésükben arról számoltak be, hogy a panaszban foglaltak igazak, ezért a kapott megbízatás értelmében a városi tanács eljárását megsemmisítették. Elrendelték, hogy a tanács az egész eljárására vonatkozóan tűzzön ki új határidőt, és a fennálló törvények előírásai sze• i ' 1 79 nnt járjon el. A felfüggesztés a következőképpen zajlott le: A jelentéstételt megelőző napon, 1848. május 12-én a délutáni órákban Rudics Máté néhány népmegbízottal megjelent az éppen tanácskozó közgyűlésen. Ott anélkül, hogy bármilyen megyei végzést felmutatott volna, felfüggesztette a közgyűlés intézkedéseit, és eltiltotta a további működéstől. A közgyűlés a főszolgabíró intézkedése ellen óvást emelt, és elhatározta, hogy a belügyminisztériumhoz fordul jogorvoslatért. Közben Decsy Károly és 22 panaszos társa szintén a belügyminisztériumhoz fordult az ügyben, és az általuk írt kérvényt 1848. május 16-án kapta meg Szemere Bertalan belügyminiszter. A kérvény amellett, hogy leírta a már sok fórumon kifogásolt eljárást, általában is támadta a városi tanácsot. Azt állította, hogy a tanács elvesztette a nép bizalmát. A tisztújítási programban olyan jogot ruházott a városi lakosok egy részére, amely nem illette meg őket, ugyanakkor a városi lakosoknak az 1848. évi XXIII. tc. 7-10. §-ában előírt jogait nem vette figyelembe, és ezzel sokakat a törvény adta jogaiktól megfosztani törekedett. A saját tagjait választotta meg az összeírok közé, akik részrehajlók voltak a tanács pártján álló német és rác népesség irányáMOL H 12 1442/B/1848. 5. melléklet Uo. 1442/B/1848. 1. melléklet; az említett panaszlevelet 1. a 6. mellékletben! BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 157/1848. MOL H 12 1442/B/1848. 2. melléklet