Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A földkérdés

Kossuth az 1849. február 12-i nyílt rendeletében arról értesítette a pénzügyminisztériumot, hogy azt a 200 000 pengőforintnyi hitelt, amelyet a szegedi és a bajai sóhivatalnál Hunkár Antal kormánybiztos részére nyitott az állam, gróf Batthyány Kázmér kormánybiztosra - aki egyben Bács-Bodrog megyei főispán is - ruházta át.

50 Ezek az adatok jelzik, hogy a sóhivatal milyen fontos szerepet játszott a szabadságharc pénzügyeinek lebonyolításában, másrészt viszont látványosan hívják fel a figyelmet arra, hogy a pénzintézeti rendszer mennyire kiépítetlen, milyen elmaradott volt még ekkor az országban. A földkérdés Baján is, mint az országban még számtalan helyen, kevés volt a föld, és sok a nincstelen. Az 1848 áprilisában ismétlődő népgyűlések legfontosabb mozgatója is a föld, pontosabban a földnélküliség volt. A város április közepén az igazságügy minisztériumhoz fordult az elégedetlenség csillapítása érdekében. A folyamodványban azt kérte, hogy az örökös szerződés szerint az uradalom által a városi lakosoknak szánt, később azonban városi közkezelésbe került bajai, mátéházi és rémi földeket feloszthassa a város lakosai között. A minisztérium április 25-én a megyei választmányt bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg az ügyet és mondjon róla véleményt.

51 Ezzel tárgyalások és levélváltások kezdődtek, érvek és ellenérvek ütköztek, amelyek következtében fontos és kevésbé fontos intézkedések történtek. Azt, hogy mi történt az ügyben, a város június 27-i közgyűlésén foglalták össze a résztvevők. Az egyik legfontosabb dolog az volt, hogy a közgyűlés - figyelemmel a lakosság kívánságaira - megfogalmazta a földek kiosztására vonatkozó alapelveket, amelyek a következők: 1. A bajai és a mátéházi szántóföldeket a házzal vagy telekkel rendelkező családfők, apák vagy tulajdonosok sora és rendje szerint kell felosztani úgy, hogy a vagyonosabb, több telekkel rendelkező tulajdonosok csak egy földdarabot kaphatnak. Ha ugyanis minden házhoz és telekhez járna föld az új osztásból, tág tér nyílna a szegényebb lakosság kijátszására. 2. A kiosztandó földeket a háztól vagy a háztelektől elválasztani, elidegeníteni, eladni nem szabad. 3. Azok, akik földet kapnak, kötelesek viselni a város fenntartásához szükséges igazgatási és más költségek terheit, és hozzá kell járulniuk a városi adósság törlesztéséhez is. 4. Azok a zsidó lakosok, akik a városi hatóság intézkedéseit eddig sem ismerték el és nem járultak hozzá a város súlyosabb közterheihez, nem kaphatnak földet. MOL H 2 OHB ir. 1919/e/l849.; KLÖM XIV. k. 1953. 412. és 423. MOL H 70 IM Úrbéri osztály ir. 10. kútfő 1. tétel 47/Ig./1848. - Az IM válasz mellől hiányzik a város folyamodványa.