Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A pénz- és a kereskedelmi forgalom nehézségei

A szabadságharc leverése előtti hetekben más módon került a pénzváltás a figyelem középpontjába. 1849 júliusának közepén Pilaszanovics József főbíró panaszt tett Haczell Márton kormánybiztosnál amiatt, hogy a katonatisztek a magyar bankjegyeket németre igyekeznek átváltani, mégpedig nem ritkán erőszakosan. Amellett, hogy kereskednek vele, ami magában is méltatlan hozzájuk, nyilvánvalóan csökkentik a magyar pénz hitelét. A kormánybiztos azzal továbbította a panaszt a belügyminisztériumhoz, hogy ha az ügyben nem történik intézkedés, lemond, és vele együtt le fog mondani a bajai tanács is. A belügyminiszter a katonatisztek eljárását tűrhetetlen és botrányos kihágásnak minősítette, és felkérte a hadügyminisztert, hogy azonnal bízza meg Haczell kormánybiztost az ügy nyomozásával.

44 A pénzforgalomban mutatkozó gondokat úgy is igyekezett csökkenteni az állam, hogy a lehetőségekhez képest növelte a kifizetőhelyek számát. Ez bajai viszonylatban azt jelentette, hogy a sóhivatal működési köre egyre jobban bővült. Ez a folyamat a kincstári utalványokról szóló 615/1848. számú pénzügyminiszteri rendelettel kezdődött, amely neki is jogot adott az utalványok forgalmazására. Később újabb területek nyíltak meg előtte: 1848. október 30-án pl. Latinovics Dávid nyugdíjazott kapitány a maga és tiszttársai valamennyien bajai lakosok - nevében azzal a kéréssel fordult a hadügyminiszterhez, hogy a jövőben a szabadkai városi pénztár helyett a bajai sóhivatalnál vehessék fel a nyugdíjukat.

45 A Közlönyből tudható, hogy nemzetőrtisztek is a bajai sóhivatal közbejöttével kaptak fizetést.

46 Beöthy Ödön országos teljhatalmú biztos 1848. november 30-án Verbászról jelentette az OHB-nek, hogy a Bács megyében lóvásárlásra kijelölt helyeken nincs mindenütt pénztár. A gondot úgy oldotta meg, hogy Újvidéken és Baján a sóhivatalt, Zomborban az állami javak igazgatóját, Verbászon a tábori pénztárt, Szabadkán pedig a polgármestert bízta meg a kifizetésekkel.

47 A Kossuth Hírlapja 1848. december 8-i száma egy pénzügyminisztériumi tudósítást tett közzé, amelyben az OHB felszólította a haza polgárait, hogy ágyúöntéshez való ónt ajánljanak fel a haza számára, vagy fontját 1 pengőforintjával váltsák meg a kijelölt föharmincad- és sóhivataloknál. A minisztérium 42 sóhivatalt bízott meg ezzel a feladattal, köztük volt a bajai is.

48 Szentgyörgyi Horváth Antal, Bács megyei főispán és kormánybiztos 1849. január 7-én jelentette Kossuthnak, hogy a pénzügyminisztérium a bajai sóháznál 40 000 forint hitelt biztosított a részére, amelyből eddig 13 500 forintot használt fel.

49 MOL H 9 BM Elnöki ir. 506/BE/1849.; SZEMERE Bertalan, 1990. 564. MOL H 82 HM Biztossági (polgári-gazdászati) osztály ir. 31. kútfő 407. tétel 8195/1848. KÖZLÖNY (Bp.), 1848. november 18. 161. sz. 769. MOL H 2 OHB ir. 4588/e/1848. KOSSUTH HÍRLAPJA (Bp.), 1848. december 8. 138. sz. 601. - A Közlöny után MOL H 2 OHB ir. 312/e/1849.