Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A pénz- és a kereskedelmi forgalom nehézségei

amennyiben nem akarják elfogadni a Bécsi Bank által kibocsátott egy- és kétforintos bankjegyeket. Emiatt súlyos zavarok keletkeztek a pénz- és kereskedelmi forgalomban. A tábori bizottmány utasította a szolgabírókat, tegyék közhírré, hogy a Bécsi Bank által kibocsátott egy- és kétforintos bankjegyek teljes értékűek, az országban mindenütt forgalomban vannak, tehát azokat a magánszemélyek is kötelesek elfogadni.

39 A pénzügyminiszternek az ötforintos magyar bankjegyek kibocsátásáról szóló körrendeletéről a bajai városi tanács 1848. szeptember 17-én értesült. A rendelet szerint ezeket a bankjegyeket valamennyi közpénztár tartozik elfogadni akár adóba, akár bármilyen más fizetésnél, mégpedig teljes értékben, azaz öt ezüstforint gyanánt, egy forintra 3 húszast számítva.

40 A pénz- és kereskedelmi forgalomban mutatkozó gondok később sem szűntek meg. Ezt bizonyítja Szentgyörgyi Horváth Antalnak, Bács-Bodrog megye főispánjának 1848. szeptember 26-án gróf Batthyány Lajos miniszterelnökhöz küldött jelentése, amelyben arról számolt be, hogy Merzsei Ferenc, a bajai állami sóház pénzszedője szeptember 25-én nem fogadta el a kétforintos magyar bankjegyeket. Amikor emiatt a város főbírája kérdőre vonta, nem tudta igazolni az eljárását. Akármi okból is történt azonban, a bajai köznépben igen rossz hangulatot idézett elő. A főispán a nagyobb bajt megelőzendő arra kérte a miniszterelnököt, hogy fenyítse meg és utasítsa rendre a bajai állami sóház pénzszedőjét.

41 Az ezüstpénz forgalma is tovább akadozott. Az ezüsthúszasok hiánya a köznépnek és a katonaságnak egyaránt gondot okozott. A megye vezetői szerint a baj oka nem az, hogy nincs elegendő mennyiségű pénz forgalomban, hanem inkább az, hogy sokan maguknál tartják - és ezáltal a forgalomból kivonják - az ezüstpénzt. Ezért a megyei választmány közhírré tetette, hogy azokat, akiknél nagyobb számú ezüstpénzt találnak húszasokban vagy kétforintosokban, rögtönítélő bíróság elé fogják állítani.

42 Ez a probléma később is jelentkezett. A közgyűlés 1849. május 20-i ülésén például úgy vélekedtek a résztvevők, hogy az aprópénz hiánya már nemcsak a kereskedést, hanem az ipar és a kenyérkereset minden ágát megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi, ezért meg kell oldani a nagyobb bankjegyek kisebbekre történő beváltását. Gyurinovics Mátyás és Volarics Antal tanácsnokot Debrecenbe menesztették, hogy onnan hozzanak aprópénzt.

4 39 BKMÖL IV. 1102 Baja Város Tanácsának ir.; Körlevelek jkve (A továbbiakban: Körlevelek jkve) 1848-1851. sz. n./1848. 23-25.; BKMÖL V. 360 Mélykút nagyközség ir.; Körlevelek jkve (A továbbiakban: Körlevelek jkve) 1848-1850. sz. n./1848. 91-93. 40 BKMÖL IV. 1102 Körlevelek jkve 1848-1851. sz. n./1848. 28-29. 41 MOL H 15 BM Rendőri osztály ir. 1. kútfő 661. tétel 10 608/B/1848. 42 BKMÖL IV. 1101 Közgy. ir. 78/1848. 43 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 57/1849. - A közgyűlés a fenti feladat mellett még az árvatári iratok visszaszállításával is megbízta Gyurinovics Mátyás és Volarics Antal tanácsnokokat. Melléjük napi 30 pengőkrajcár zsolddal néhány nemzetőrt rendeltek ki, és az utat fuvaroskocsin tartoztak megtenni.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 125. és 424.