Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A pénz- és a kereskedelmi forgalom nehézségei

lyi sóhivatal megtagadta a bankócédulák felváltását. Emiatt a közrend és a közcsend megzavarásától tartottak a város vezetői. Az alispáni jelentés nyomán a Miniszteri Bizottmány 1848. április 5-én felszólította a Kamara elnökét, hogy sürgősen küldjön a bajai királyi sóhivatalnak 30 000 ezüstforintot a zavar elhárítása érdekében.

33 A máshol is tapasztalható nehézségek miatt a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány úgy döntött, hogy a bankjegyek beváltásával - azok ezüstpénzzel történő kicserélésével - nemcsak a királyi só- és harmincadhivatalokat bízza meg, hanem az országban található bankfiókokat is. A szükséges pénzmennyiségnek az ország különböző részeibe való elszállítása azonban a nagy távolságok és a közlekedés nehézségei miatt sok időt igényel. Baján erről a rendelkezésről április 13-án értesültek Rudics Máté főszolgabírótól.

34 A Kamara alelnöke, gróf Almásy Móric április 9-én jelentette a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmánynak, hogy az április 11-én induló gőzhajóval 20 000 forintot küld ezüsthúszasokban a bajai királyi sóhivatalnak az ott igényelt bankjegyek beváltására.

35 Az április 9-i közgyűlésen is több bajai lakos panaszolta az ezüstpénz hiányát. Azt mondták, hogy nemcsak a kereskedelmi forgalom szűnt meg miatta a városban, hanem már élelmiszert sem tudnak beszerezni. A közgyűlés a helyzet rosszabbodásának megakadályozása érdekében elrendelte a bankók összeszedését és ezüsthúszasokra történő beváltását.

36 Kossuth Lajos pénzügyminiszterként 1848. május 24-én bocsátotta ki a kamatos kincstári utalványokról szóló rendeletét. Ebben arra szólította fel a polgárokat, hogy a rendkívüli szükség miatt kölcsönnel segítsék az államot. A pénzügyminisztérium ennek kivitelezésére 2 millió pengőforint értékig 50 és 100 pengőforint névértékű, készpénzért megvásárolható 3, 6 és 12 hónapra szóló 5%-os kincstárutalványokat bocsátott ki. A rendelet a polgárok által felajánlott készpénz és a bankjegyek átvételére többek között a bajai sóhivatalt is kijelölte.

37 Ezt a rendeletet a bajaiak csak az 1848. június 20-26-án és július l-jén folytatólagosan tartott tanácsülésen ismerhették meg, mert ekkorra kapták meg a megyei bizottmányon keresztül.

38 A Tábori Bizottmány Vegyes Osztályának 1848. szeptember 7-i, újverbászi ülésén Beöthy Ödön országos királyi biztos szóvá tette, hogy Bács megye lakosai félreértik a 2593/1848. számú pénzügyminiszteri rendeletet, URBÁN Aladár, 1999.1. k. 255-256. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 139/1848. MOL H 1 Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány ir. 237/1848.; URBÁN Aladár, 1999. I. k. 282-283. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 136/1848. KLÖM XII. k. 1957. 181-184.; PAP Dénes, 1868. I. k. 154.; PESTI HÍRLAP (Bp.), 1848. május 25. 65. sz. 473. - Hivatalos rovat; NEMZETI POLITIKAI HÍRLAP (Bp.), 1848. május 25. 42. évf. 15. sz. 55. - Pénzügyminiszteri rendelet; MÁRCZIUS TIZENÖTÖDIKE (Bp.), 1848. május 24. 60. sz. 240-241. - A pénzügyminiszter rendelete a kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében BKMÖL IV. 1007 Baja Város Tanácstörvényszékének jegyzőkönyve (A továbbiakban: Tan. törv.jkv.) 1847-1848. 870/1848.