Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A pénz- és a kereskedelmi forgalom nehézségei

Az 1848. április 16-án délutántól estig tartó népgyűlésen újabb fenyegetések hangzottak el, de a résztvevők ezúttal nem maradtak meg a szavaknál. Egy zsidó lakost megvertek és téglával dobáltak meg, többeket szorult helyzetükből békésebb bajai polgárok mentettek ki. Támadást intéztek a városháza ellen, a már törvényesen átvizsgált számadásokat akarták elvinni. A békétlenkedök megtagadták a városi hatóság iránti engedelmességet, minden intézkedésnek ellenszegültek. Csak erőteljes fellépéssel sikerült véget vetni a megmozdulásnak. Rudics főszolgabíró a város többszöri felhívására sem lépett erélyesen közbe, ezért a közgyűlés a miniszterelnöktől kért segítséget. Mivel a nép a közelgő húsvéti ünnepek idejére újabb gyűléseket szervezett, a miniszterelnöktől olyan rendelet kiadását várta, amely az ünnepnapokon megtiltja a gyűlésezést.

29 A zsidó lakosok elleni fellépés nem bajai sajátosság. Ezt támasztja alá az Országos Miniszteri Ideiglenes Bizottmány 139. számú, április elején hozott rendelete, amely a zsidó lakosok ellen fellépő és nekik kárt okozó személyeket kártérítésre kötelezte. A rendelkezést Bajára eljuttató Rudics Máté főszolgabíró utasította a tanácsot, hogy gondoskodjon az izraeliták vagyoni és személyi biztonságáról, és figyelmeztesse őket, hogy kerüljenek mindent, amivel maguk ellen ingerültséget idézhetnek elő.

30 A következő népgyűlésre április 19-én került sor, ugyancsak a piacon. Ezen nemcsak a városi tisztviselőket támadták, hanem a közgyűlés ellen is felléptek, és kísérlet történt a rend és a béke megbontására. A közgyűlés úgy látta, joggal lehet tartani attól, hogy a törvénytelen és lázító kifejezések miatt esetleg bekövetkező események veszélyeztetik a vagyonos és becsületes lakosság életét és vagyonát, ezért ismételten a miniszterelnökhöz fordult. Azt kérte, hogy rendelje el a törvényes rend és csend fenntartását.

31 Ilyen körülmények között sürgette a bajai uradalom 1848. április 20-án a város által Szent György napkor fizetni szokott haszonbért és árendát. A közgyűlés leszögezte, hogy nem akar szembeszegülni az urasággal, jóllehet az 1848. évi IX. tc. megszüntette az úrbéri és az azt pótló szerződések alapján fizetni szokott járandóságokat, de az adott körülmények között nem meri kivetni a haszonbéri illetőséget. A nép jelenleg nem hajlandó semmiféle fizetést teljesíteni, de pénzhiány miatt nem is képes a haszonbéri járandóság megfizetésére. Ezt a problémát szerinte felsőbb fórumnak kell rendeznie.

32 A pénz- és kereskedelmi forgalom nehézségei Bács-Bodrog vármegye alispánja 1848. április 2-án arról értesítette a Miniszteri Bizottmányt, hogy a kereskedelmi forgalom az egész megyében megakadt. Baján az átlagosnál is nagyobb a fennakadás, mivel az itteni kiráEMBER Győző, 1951. 119-120. BKMÖL IV. 1101 Közgy. ir. 139/1848. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 145/1848.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 167. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 149/1848.