Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)
(Budapest), 1848. május 16. Bajai lakosok Szemere Bertalan belügyminiszterhez folyamodnak, kérvén a bajai városi tanácsnak a tisztújításnál elkövetett törvénytelen intézkedéseit megsemmisíteni, a megyei határozatot fenntartani, és az egész városi tisztújítást megyei bizottmányi küldöttség útján ellenőrizni Tisztelt Miniszter Úr! Jóllehet azon bilincsek, melyek a városok szellemi működését és anyagi törekvését nehezítek feloldattak, s azon százados visszaélés, mely a községi igazgatás hatalmát kevésnek kezében örökítvén, az érdeklett nép üdvös befolyását kirekeszté, igazságos választási és tanácskozási rendszerré változtatott; mégis fájdalmasan kényteleníttettek tapasztalni e napokban Baja Városának lakosai, miként a Városi Tanács félretévén a XXIII. törvénycikk 11. szakaszának sérthetetlen szentségét, a városi tisztválasztás körüli működéseiben nem várván be a törvények kihirdetését, az Elnök s összeíró választmány kinevezésében zárt, nem pedig a törvények által parancsolt nyilvános tanácskozással élt. Ezen sérelem s méltatlanság orvoslására, az 1. alatt idemellékelt folyamodásunk következtében hozott 2. alatti okirat szerint a Városi Tanácsnak eme törvénytelen téreni mozgását maga a Megyei Bizottmány is megösmérvén, azt az eddigi elj árulása megsemmisítésével, a törvény szellemébeni működésre utalta. De a városi nép előtt különben is bizodalmát vesztett Városi Tanács, hogy a népnek ezen tette általi feszültségbe hozatalát méginkább öregbítse, következő rendbontó tényeket követett el. 1. A 3. alatt idemellékelt, s kőnyomat által közhírré tett tisztújítási programban, a lakosokra nézve az e) betű alatt olyatén kelléket ruházott, mely Városunk lakosira egyáltalán fogva nem alkalmazható, ellenben kihagyta eme programból a XXIII. törvénycikk 7., 8., 9. és 10. szakasziban megírt azon jogokat, melyekből terjedelmesebb választói képességünk körülményei fejlődhetnének ki; világos pártszellemét tüntetvén ki azáltal is a Városi Tanács, hol polgári jogokat ruházni kíván némely lakosinkra, kik még átaljában oda nem sorozhatok, ellenben a fentebbi törvényszakaszok értelmében jogosított képességektől bennünket megfosztani törekszik. 2. A Városi Tanács öt egész évekről szóló házi és községi számadásaiban hátra van, nem bírván annyi idők során az Uradalmi Exactor által tett difficultások alól menekülni, hogy folyhat már most be az ilyetén Tanács a választói képességek összeírása s meghatározásába, mely a számadás nyomasztó terhe alatt áll, kiről ennélfogva szinte kétséges, ha vajon bír-e elegendő választói képességgel vagy nem?