Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Baja mezőváros, Istvánmegye és Bajaszentistván község az 1848. márciusi forradalom előestéjén

Ián a legforgalmasabb. A Fehér Hajó törzsvendégeit a komáromi fakereskedők és a győri gabonaalkuszok, a hétszobás Oroszlán vendégfogadóét a felvidéki kereskedők adták. A város egészségügyi intézményei közül említést érdemel az 1797 óta Remete Szent Pál Kórintézete néven működő városi kórház,

6 az 1780-ban felállított Üdvözítőhöz és az 1844 óta működő Szentháromsághoz címzett gyógyszertárak.

7 A város tanügyét 1757 óta a Bajai Főgimnázium? a pénz- és hitelügyet az 1847-ben alapított Bajai Takarékpénztár szolgálta.

9 A kulturális intézmények közül az 1803 óta működő Bajai Polgári Céllövész Társulat, az 1827 óta fennálló Úri Kaszinó, 1841-től a Polgári Egylet,™ az 1837-ben alapított Asszonyi Egylet jótékonysági egyesületként működött a városban az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején." A városban három nemzetiség élt: magyarok, akiknek a többsége Istvánmegyén lakott és gabonakereskedéssel foglalkozott; németek, akik többnyire kézművesek voltak, valamint az itt rácoknak nevezett szerbek, akik két csoportot alkottak: az óhitűekét (másképpen vadrácokét) és a katolikus rácokét (másképpen bunyevácokét).

12 A lakosság vallás szerinti megoszlása a következő: az 1847. évi 15 076 fős lélekszámból 2000 görögkeleti (nem egyesült óhitű), 300 református, 808 zsidó, a többi katolikus.

13 A város határa homokos, 12 871 kat. hold kiterjedésű (1200 négyszögöllel számítva), amelynek részletezése a következő: 90 telek után úrbéri szántó 2772, rét 1388, jó legelő 1160, homokos legelő 2330, szőlő 2822, uradalmi föld 37, tölgyerdő 1504, mocsár 98, utak 260 kat. hold.

14 Baját az 1841-ben bekövetkezett haláláig III. Grassalkovich Antal herceg bírta. A felesége örökölt utána, aki a bajai uradalmat zálogba adta Szentgyörgyi Horváth Antalnak. 1848-1849-ben is ő a város földesura.

15 Az ura6 RAPCSÁNYI Jakab dr., 1934. 353. 7 Uo.,361. 8 LEMBERGER Ármin, 1900. 58. 9 Uo. 60. 10 Uo. 62-63. " Uo. 64. 12 SZOKOLY Viktor, 1866. 19.; KEMÉNY János, 2000. 5-6.; - Baja népessége a mohácsi vészig tiszta magyar volt. 1686-1690 között Dohija-Tuzla vidékéről kevés bosnyák, bunyevác nemzetiségű lakos költözött Bajára. 1687-ben a főhaditanács utasítására a szegedi várparancsnok többek között Baja palánkvárába is szerbek elhelyezését rendelte el. Az 1720. évi bácskai összeírás szerint Baján magyarok és németek is laktak. 1780-1786 között tótok is telepedtek le a városban. A 19. század elején Komáromból református magyarok is költöztek Bajára. - 1. CSETR1 Károly, mezöbándi, 1936. 12, 18, 24, 58. és 59. 13 FÉNYES Elek, 1851. I. k. 69, - Fényes 600 zsidót említ a fenti munkájában! - A bajai lakosság vallás szerinti megoszlására 1. még: KŐHEGYI Mihály, 1999. 208. - A szerző itt a következő adatokat közli: a lakosság összlétszáma 1847-ben 15 800 fő, ebből katolikus 14 324, görögkeleti 544, evangélikus 70, református 125, zsidó 737. 1848-ban a lakosság összlétszáma, 16 020, ebből katolikus 14 524, görögkeleti 544, evangélikus 70, református 125, zsidó 757. 14 FÉNYES Elek, 1851.1. k. 69-70. 15 EMBER Győző, 1951. 120.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 14.; KEMÉNY János, 2000. 6.