Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A márciusi események fogadtatása a városban

dalomhoz Baján kívül Bátmonostor, Bikity, Gara, Mélykút, Felsöszentiván, Tataháza és Vaskút község; Mátéháza, Borota, Zside és Rém puszta, valamint Mateovich puszta 7/13 része tartozott.

16 Istvánmegye Bács-Bodrog vármegyében fekvő, Bajával összefüggő község. Lakosainak száma 1847-ben 1252 fő. Vallásukra és nemzetiségükre nézve katolikus magyarok, akik többnyire a bajai gabonás házakban és hajókon dolgoztak. A község földesura a kalocsai érsek.

17 Bajaszentistván Pest-Pilis-Solt vármegyében fekvő, magyar és délszláv lakosságú község. Bajától nem egészen 1 km-re, a sárközi őrjegségben, homokdombos tájon található. Lakosainak száma 1847-ben 2580 fő, közülük 18 zsidó, a többi katolikus vallású. 1782-től hozzá tartozik Pandúr, 1805-től pedig Kákony község. A határa 4214 kat. hold kiterjedésű, ebből uradalmi föld 168 kat. hold. Bajaszentistván földesura is a kalocsai érsek.

18 A márciusi események fogadtatása a városban Az 1848. március 15-i pesti események híre villámgyorsan terjedt szét az országban. Baja a hajóforgalom révén közvetlen kapcsolatban állt a fővárossal, ezért itt már másnap értesültek a történtekről.

1 A Pesti Hírlap és a Nemzeti Újság tudósítása szerint március 19-én a közgyűlés, a városi tanács és az összegyűlt nép egyhangúlag fogadta el a pesti 12 pontot a városháza udvarán. Az esemény méltó megünneplésére aznap estére ünnepélyes kivilágítást rendeltek el a város vezetői, március 27-ére pedig tedeum tartását. A közrend fenntartására a polgárőrség kapott megbízást.

20 A lakosság a város kivilágítására szóló felhívást olyan lelkesen teljesítette, hogy nem volt ablak, amelyben legalább két mécses ne hirdette volna a forradalom dicsőségét. Az ünneplés nemzeti ünnephez méltóan, a legnagyobb rendben és nyugalomban folyt le.

21 A közgyűlés az 1848. március 22-i ülésén szintén egyhangúlag fogadta el a pesti 12 pontot és annak jelszavait, úgymint: Éljen a Király!, Éljen a haza, az alkotmányos reform, szabadság, egyenlőség, béke és rend!, valamint a polgárőrség tisztelgése mellett kitüzette a városházára a nemzeti színű zász16 FÉNYES Elek, 1851. I. k. 70.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 14. 17 FÉNYES Elek, 1851.1. k. 138. 18 FÉNYES Elek, 1851.11. k. 100.; BÁRTH János, 1975.241. 19 BOROVSZKY Samu, (1909) II. k. 197-198.; IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1988. 34. 20 PESTI HÍRLAP (Bp.), 1848. március 31. 15. sz. 279. - Vidéki mozgalmak; NEMZETI ÚJSÁG (Bp.), 1848. április 2. 42. évf. 670. sz. 1082. - Vidéki hírek 21 NEMZETI ÚJSÁG (Bp.), 1848. április 2. 42. évf. 670. sz. 1082. - Vidéki hírek