Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Baja mezőváros, Istvánmegye és Bajaszentistván község az 1848. márciusi forradalom előestéjén

A CIVIL ÉLET ESEMÉNYEI BAJÁN 1848/49-BEN Baja mezőváros, Istvánmegye és Bajaszentistván község az 1848. márciusi forradalom előestéjén Baja a forradalom előtt szabadalmas mezőváros, egyben Bács-Bodrog vármegye felső járásának székhelye. Lakóinak száma 1847-ben 15 076, köztük sok a kézműves és a kereskedő. A kézművesek közül legtöbb a csizmadia, a szűcs, a bocskoros és a szűrszabó, akik termékeikkel ellátták a környék nagy részét. Híres sertés- és szarvasmarhavásárait pesti, sőt bécsi kereskedők is látogatták. A legjelentősebb mégis Baja gabonakereskedése volt. A Sugovica kikötőjében évente több száz hajót rakodtak meg búzával, zabbal, kukoricával. A bajaiak kereskedtek emellett még baranyai borokkal, sárközi tűzifával, gyapjúval, bőrrel. A komáromi fakereskedőknek a Sugovica mentén számos lerakatuk volt.

1 A város kereken 2000 házának majd mindegyike egyszersmind magtár is volt, ahol a vidékről behordott árukat tárolni tudták, ha nem keltek el rögtön a piacon.

2 Baja áruközvetítő kalmárai és hajósai a Tisza-vidék, a Bácska és a Bánát búzájával, az Al-Duna fájával, a Szerémség borával, a sárközi gyapjúval messzi vidékekre eljártak, de Szegedről, Győrből és Komáromból is szép számmal jöttek hajók Bajára, hogy a város igen széles vonzáskörzetéből behordott gabonaféléket felvásárolják és elszállítsák. A bajaiaknak több mint száz hajója járta ekkor a Dunát, többségükben 2500-8000 mázsa közti hordképességű evezős dereglyék. Pestig 5, Győrig 9-10 napig hajóztak. A 19. század közepén 300 kereskedő és 250 hajós élt a városban. A Sugovica partján, a farakodóhelyek és a téglavetők szomszédságában egymás mellett sorakoztak a hajó- és malomépítő műhelyek. Az itteni, tölgyfából készült hajók még a gőzösök konkurenciáját is állták.

3 Baján országos vásárt április 24-én, július 22-én, szeptember 21-én és december 6-án tartottak.

4 Egy-egy vásáron több tízezer ember is megfordult. Évi átlagban csaknem egymillió szekér forgalmával számoltak.

5 A város legnevezetesebb épülete a Grassalkovich-kastély, a városháza és az egyemeletes, 14 szobás Arany Bárány vendégfogadó. A város hét vendégfogadója közül, a főtéri Arany Bárány mellett, a Fehér Hajó és az Orosz1 FÉNYES Elek, 1847. II. rész 223, 226, 228. és 231.; RAPCSÁNYI Jakab dr., 1934. 141.; KISS Z. Géza, 1989. 240.; KEMÉNY János, 2000. 5. 2 ANTALFFY Gyula, 1982. 105.; KEMÉNY János, 2000. 5. 3 ANTALFFY Gyula, 1982. 103-104. - A városban a fent említett épületek mellett van még: katolikus templom, Szent Ferenc-rendi zárda, görögkeleti és református templom, zsinagóga, katolikus gimnázium, só- és postahivatal. - 1. FÉNYES Elek, 1851.1. k. 69. 4 FÉNYES Elek, 1851.1. k. 69. 5 ANTALFFY Gyula, 1982. 105.