1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
pisztollyal combon lőtte. 173 December 12-én este a város üzemi munkástanácsainak elnökei egy közös állásfoglalást adtak ki arról, hogy másnap a gyárak felveszik a munkát. 174 A sztrájk mellett szórványosan fegyveres ellenállásra is került sor a megyében. Baján még november 9-én a Tél utca 6-7. szám alatt, majd a kiscsávolyi iskolában találkozott egymással Bobek Károly, két öccse, valamint Szálai Mihály, Eichardt Ottó, Parittya Gyula, Polyák Ferenc, Barma Kálmán és még nyolc-tíz fiatal. A szovjetek elleni fegyveres ellenállást fontolgatták. Megtudták, hogy a bajai rendőrség négy fiatalt elfogott. Megbeszélték, hogy estére mindenki szerez fegyvert, és megtámadják a rendőrséget. Este Bobek Károly, Szálai Mihály és Eichardt Ottó csellel behatolt a rendőrségre, majd Bobek Károly az ügyeleti szobában tüzet nyitott a rendőrökre. A támadás következtében egy rendőr meghalt, négy másik pedig megsebesült. 175 Kecskeméten a december 11—12-én lezajlott tüntetéseket ifj. Góbor Ferenc - aki nemzetőr volt a forradalom alatt - úgy értékelte, hogy ismét kitört a forradalom a városban. Este több társával elment Csík Antalhoz, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatójához, hogy felelősségre vonja, „miért sanyargatja a szegény népet". Végül nem bántalmazták Csík Antalt, Góbor Ferenc néhány lövést azért leadott a levegőbe. Másnap a karhatalmisták egy szovjet páncélos támogatásával kerítették be tanyájukat, és elfogták őket. A december 11-én kihirdetett statárium értelmében a Kecskeméti Helyőrség Katonai Bírósága december 16-án halálra ítélte ifj. Góbor Ferencet, akit december 20-án a Csalánosi erdőben kivégeztek. 176 A RESTAURÁCIÓ KEZDETE November 5-én, még a korábbi első számú vezetők nélkül, ülést tartott az új kommunista párt megyei ideiglenes intéző bizottsága, amely a legfontosabb feladatnak a párt újjászervezését jelölte meg. Határozott az úgynevezett „néphatalom" helyi szerveinek visszaállításáról, és ezekből a forradalom mellé állók eltávolításáról. A nemzeti és forradalmi bizottságokban szerepet vállalókat differenciáltan ítélték meg. Megállapították, hogy megálltak a helyüket, akiket a párt állított oda. A maguktól bekerülteket viszont ellenforradalmárnak titulálták. 177 A Kádár-kormány egyébként nem oszlatta fel egyből a forradalmi bizottságokat, csak intézkedési jogkörüket 173 BKMÖL XXIII. 556/b. Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Igazgatási Osztályának iratai. Igazgatási Csoport iratai. 254/1957 (benne 4892/1956.). 174 Nem tudjuk milyen módon született meg ez a döntés. 175 Gergely Ferenc: Baja, 1956. Baja. 1997. 94. p. 176 HL XI. 26/a. B. 482/1956. ifj. Góbor Ferenc és társai pere (Kecskeméti Helyőrség Katonai Bírósága Rögtönítélő Tanácsa). A december 11-i statárium nem tartalmazta a halálbüntetést, azzal csak 13-án egészítették ki. A védelem hiába hivatkozott erre, Góbor Ferencet halálra ítélték. 177 A tanácsok munkája az állami és tömegszervezeti feladatok végrehajtásában. In: Válogatott dokumentumok a párt újjászervezésének és megszilárdításának történetéhez Bács-Kiskun megyében. 1956. november-1957. szeptember. Szerk.: Bársony Ferenc. Kecskemét. 1983. 114. p.
