1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

vette el, tanácskozó szervvé degradálva őket. Viszont felszólította őket, hogy távolítsák el soraikból az ellenforradalmárokat. A megyében ettől kezdve ismét a megyei tanács kezében volt a hatalom, de nyilván döntő szava volt kezdetben a szovjet városparancsnoknak is. Az ideiglenes megyei pártvezetés november 8-án ült össze a Központi Ideiglenes Intéző Bizottság november 6-i felhívásának megtárgyalására. Létrehozták a megyei intézőbizottság elnökségét, amelynek Molnár Frigyes lett az elnöke, tagjai pedig: Erdősi József, Gombos Aladár, Pankovics Józsefné, Simó Tibor. Felhívták a volt MDP városi, járási, községi alapszervezeteit, hogy haladéktalanul hozzanak létre ideiglenes bizottságokat, válasszanak elnökségeket, tartsanak taggyűléseket, és hajtsák végre a Kádár-kormány rendelkezéseit. Az MSZMP Ideiglenes Kecskemét Városi Intézőbizottsága is megalakult november 8-án délelőtt 9kor. Ez 15 tagú volt, és szintén 5 tagú elnökség irányította, Gombos Aladár vezetésével. Elnökségi tagok: Magyaródi Sándor, Bertók Zsigmond, Krizsán János, Fekete Miklós. Az intézőbizottság tagjai:

178 Kovács Pál, Bakos István, Szili István, Nagymarosi Kálmán, Kulik Ilona, Szecsei Teréz, Bagi Demeter, Szabó Adorján, Huszár Kázmér, Papp Ferenc. Másnap Molnár Frigyes és Simó Tibor Szolnokra utazott, hogy felvegyék a kapcsolatot Kádárékkal, de már nem találták ott a kormányt. Ezért november 12-én Budapestre utaztak, ahol Kiss Károly fogadta őket. Itt azt az utasítást kapták, hogy kövessék a párt és a kormány határozatait. A megyei intézőbizottság kezdetben valószínűleg folyamatosan ülésezett, ezt hamarosan heti, majd kétheti ülésezés váltotta fel. Ezeken az üléseken határoztak a hatalmi szervek, a párt és a tanácsok újjászervezéséről, megerősítéséről, a karhatalom megszervezéséről, ütőképessé tételéről, a közrend, közbiztonság megszilárdításáról, a munkástanácsok háttérbe szorításáról. Minden égető probléma megoldását megígérték, például a pártélet demokratizmusának fejlesztését, a kollektív vezetés érvényesítését, a tanácsok munkájának javítását. Ezenkívül a törvényesség betartását, az állampolgári jogok biztosítását, a mezőgazdaság fejlesztését, a termelőszövetkezeti „mozgalom" korszerűsítését, a tanyavilág támogatását, a területi ipar fejlesztését, a helyi ipar megszervezését, a foglalkoztatási gondok enyhítését, a város- és községfejlesztés meggyorsítását. Az ígéretekre szükség is volt, ugyanis például a megye területén a forradalom előtt meglévő 357 téeszből 1957 elejére 157 maradt. Mivel elsősorban a kicsi és veszteséges téeszek oszlottak fel, ez körülbelül 33%-os tagcsökkenést és 32%-os földterület-csökkenést jelentett. A működő téeszekben 70 pártalapszervezet volt mindössze 802 taggal.

179 Az új kommunista párt helyzete 1956 decemberében még mindig meglehetősen ingatag volt. Megalakult Kecskeméten az MSZMP ideiglenes városi intéző bizottsága. In: Petőfi Népe, 11. évf. 265. sz. (1956. november 10.) [1. p.] A Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek helyzete. In: Válogatott dokumentumok a párt újjászervezésének és megszilárdításának történetéhez Bács-Kiskun megyében. 1956. november-1957. szeptember. Szerk.: Bársony Ferenc. Kecskemét. 1983. 67-70. p.