1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
Tanács követeléseihez, programjához. A Kossuth rádió hírül adta ezt az eseményt is. 79 Mikor visszatértek Bajára, beszámoltak Antóny Jánosnak az útról. 80 A Kossuth rádióban este 19 óra 8 perckor híradás hangzott el, mely szerint Nagy Imre meghallgatta Bács-Kiskun megye küldötteit. 81 Nem sokkal később egy másik rádióközlemény felszólította a hadtest forradalmi katonai tanácsának vezetőit, hogy jelentkezzenek a HM Markó utcai épületében, mert a kivonuló szovjet csapatokat a hadtest alakulataival fogják felváltani. 82 Gyulai Mihály, Bartos András és Pálfi Dániel hajnali két órára Budapestre utazott a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány megalakítására. Az értekezleten részt vettek a katonai tanácsok küldöttei, a felkelőcsoportok vezetői, Király Béla és Maiéter Pál is. 83 Bartos András javasolta, hogy Gyulait vegyék be a bizottmányba, ezt azonban többen ellenezték a hadtest korábbi szerepe miatt. Pálfi Dániel azonban elmondta, hogy Gyulai érdeme, hogy a hadtest a forradalom oldalára állt, így rövid vita után a testület tagja lett Gyulai Mihály ezredes. 84 A bizottmány a Magyar Honvéd reggeli számában tette közé követeléseit: a szovjetek teljes kivonása, a Varsói Szerződés felmondása. Október 31-én reggel Gyurkó Lajos felhívta a hadtestparancsnokságról a szovjeteket, akik közölték vele, hogy menjen át hozzájuk. Hamarosan Suczin József és az elhárító osztály vezetője, Szabó Sándor is követte. 85 Suki Zoltán hadnagy szállította Gyurkó után a családját Ceglédre, ahol egy szovjet páncélos járműre szálltak át. Október 31-én alakult meg Kecskemét Város Ideiglenes Forradalmi Bizottsága. Ezt is felülről próbálták meg létrehozni, de az MDP városi titkárát, Halanda Istvánt már az előkészítés során sikerült kiszorítani, elsősorban Szabó József bádogosmester határozott fellépésének köszönhetően. A városháza dísztermében jöttek össze a különböző intézmények, a szakmai testületek, az üzemek munkástanácsainak, a fegyveres testületek forradalmi bizottságainak a képviselői. Ezek a szervezetek már legitim módon képviselték delegálóik akaratát. A kommunista szervezők kezéből kicsúszott az esemény irányítása, nem sikerült végrehajtani azt az elképzelésüket, hogy irányított módon, az új testületen keresztül biztosítsák hatalmuk átmentését. Ez egyrészt azért nem sikerült, mert sokkal többen jöttek össze, mint ahány embert meghívtak. A tüntetéseken, a harcokban résztvevők közül, illetve a korábban sérelmet szenvedettek közül sokan jogot formáltak arra, hogy részt vegyenek Gergely Ferenc: Baja, 1956. Baja. 1997. 50. p. A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23-november 9. Szerk.: Kenedi János. Budapest. 1989. 322. p. BKMÖL XXV. 30/b. B. 1352/1957. Hunya Árpád pere. Az 1958. február 4-i tárgyalás jegyzökönyve. Nagy István vallomása. 14. p. A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23-november 9. Szerk.: Kenedi János. Budapest. 1989. 236. p. Uo. 243. p. 1956 kézikönyve. 1. Kronológia. írta és összeáll.: Hegedűs B. András, Beck Tibor, Germuska Pál. Budapest. 1996. 163. p. HL XI. 26/a. A Szegedi Katonai Bíróság és jogelődei iratai (a továbbiakban: XI. 26/a.). B. 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere. HL XI. 26/a. B. 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere.
