1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
a kibontakozó demokratikus közéletben, és mindenféle invitálás nélkül is megjelentek a fontosnak tartott eseményeken. Másrészt a megnövekedett számú jelenlévők politikai állásfoglalását már nem lehetett úgy manipulálni, mint korábban, mikor előre kiválogatott, megszűrt aktivistákkal operáltak a kommunisták. A városi forradalmi bizottság vezetőségébe ugyan bekerültek a hatalomhoz közel álló személyek is, a hangulat radikalizálódása azonban nem kedvezett a korábbi vezetőknek. A meghatározó erőt a munkástanácsok képviselték a testületben. Vezető szerepe volt a testület megalakulásában és működésében Bognár Ferencnek, az Építőgép Karbantartó Vállalat és Nagy Sándornak, az Épületlakatosipari Vállalat küldöttjének. Ury László, korábbi kisgazda újságíró javasolta, hogy 48 főből álljon az ideiglenes városi testület, mégpedig 16 munkás, 16 paraszt és 16 értelmiségi képviselőből. Továbbá bejelentette, hogy újraindítják a Kecskeméti Lapok nevű újságot, s Homoki Józsefetjavasolta főszerkesztőnek. Tóth László, a város korábbi polgármestere ismertette a választások menetét, eszerint négy részre osztották a város területét, ezek külön-külön helyiségekben megválasztották saját négy képviselőjüket társadalmi rétegekként, és így állt össze a testület. A munkásságot a már megalakult munkástanácsok vezetői és küldöttei képviselték. A gyűlés végeztével Kecskemét Város Forradalmi Bizottsága tizenhat tagból álló elnökséget, intézőbizottságot választott. Elnöke Tóth László korábbi polgármester lett, a két alelnök közül az egyiknek Bognár Ferencet, a másiknak pedig valószínűleg Nagy Sándort választották meg. 86 A többség ezzel befejezettnek is tekintette aznapi ténykedésüket, Bognár Ferenc és Nagy Sándor azonban követelte, hogy azonnal lássanak hozzá az érdemi munkához. Ennek jegyében és a szakszerű munka érdekében felosztották a tennivalókat egymás között. A pénzügy irányítását Fehér Sándor, az ipar és a kereskedelem felügyeletét Mócza Gábor és Nagy Sándor kapta. Mócza Gábor ennek az osztálynak volt a vezetője a tanácson, Nagy Sándor tehát politikai ellenőrnek volt tekinthető mellette. A közlekedésügyet Tóth Sándorra bízták, a MÁV-val való kapcsolattartást Zakar Bélára. Az oktatási ügyeket Ury László kapta meg, a mezőgazdaságot pedig a parasztság képviselőire bízták. Bognár Ferencre a közellátást és a lakásügyeket akarták bízni 87 , de ő emellett a nemzetőrség feletti felügyeletet is megszerezte magának. A begyűjtési osztályt megszüntették. Felfegyverezték az AKK, a Gépgyár és a Lakatosipari Vállalat munkástanácsai által felállított gyárőrségeket. A városi forradalmi bizottságban a munkásság részére megállapított 16 helyet a kecskeméti üzemek munkástanácsainak vezetői és küldöttei töltötték be. A parasztság és az értelmiség képviseletében az újjáalakult FKgP sok vezetője és tagja került be a testületbe. BKMÖL XXV. 30/b. B. 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. 1957. június 1-3. közötti kihallgatási jkv-e. HL XI. 22/a. A Budapesti Katonai Bíróság és jogelődei iratai (a továbbiakban: XI. 22/a.). B. 24/1958. Lukács András pere. (300. fólió). Tóth László 1957. február 7-i vallomásában mondja, hogy Bognár Ferenc befolyásának csökkentése érdekében akarták .közellátási és lakásgazdálkodási feladatok ellátásával megbízni.
