1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

ÉLETRAJZOK

Hunya Árpád: 1911. június 7-én született Beregleányfalván. Anyja neve: G. Nagy Jolán. Felső ipariskolát végzett, majd vasutasként dolgozott Baján, a forradalom idején műszaki főintéző beosztásban. A Bajai MÁV Pályafenntartási Főnökségen október 27-én alakult munkástanács és a városi nemzeti bizottság tagja, valamint a bajai sztrájkbizottság elnöke volt. A nemzeti bizottság október 30-i ülésén elnöknek is javasolták, de rokkantságára hivatkozva nem vállalta a tisztet. A sztrájkbizottság elnökeként javasolta, hogy folytassák a sztrájkot a szovjet csapatok kivonásáig. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely november 13-án Budapestre utazott a munkástanácsok követeléseivel és ott Marosán Györggyel tárgyalást folytatott. November 20án a pályafenntartási főnökségnél szavazás alapján leváltottak két vezetőt, erről jegyzőkönyvben beszámolt a szegedi MÁV-igazgatóságnak. 1957. június 25-én közbiztonsági őrizetbe vették, előzetes letartóztatása 1958. február 2-ig tartott. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. február 5-én 4 év börtönbüntetésre, 10 év jogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte, amit a Legfelsőbb Bíróság 1958. október 6-án 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év jogvesztésre enyhített. Jámbor János: 1900. augusztus 30-án született Kecskeméten. Anyja neve: Varga Izabella. Szülei tanárok voltak. Katonai pályát választott, a gimnáziumi érettségi után a Ludovika Akadémiára járt, 1924-ben végzett hadnagyi rangfokozattal. A háború végén esett fogságba, ahonnan csak 1953-ban térhetett haza. 1955-től az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban segédmunkásként alkalmazták. 1956. október 30-án a gyár munkástanácsának tagja lett, illetve az AKK gyárőrségének parancsnoka. 1957. június 5-én letartóztatták. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. november 29-én 1 év 6 hónap börtönre, 1200 Ft vagyonelkobzásra és 1 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1959. szeptember 7-én 1 év börtönre, 500 Ft vagyonelkobzásra és 1 év jogvesztésre változtatta az ítéletet. Józsa László: Szekszárdon született 1889-ben. Anyja neve: Geiger Mária. Iskolai végzettsége: 6 elemi. Foglalkozása: bádogos. A forradalom alatt, október 30-án tagja lett Kalocsán a városi nemzeti bizottság elnökségének. Részt vett az FKgP újjászervezésben. Tagja volt a Dunántúli Nemzeti Bizottsághoz menesztett küldöttségnek. Karátsony Kálmán: Tiszaújfaluban született 1913-ban. Anyja neve: Kovács Mária. Tanítóképzőt végzett, iskolaigazgatóként dolgozott. Tagja volt Kecskeméten a pedagógusok forradalmi bizottságának, s annak a 6 tagú bizottságnak is, amelyet a város oktatási osztálya mellé választottak. A pedagógusok képviseltében vett részt a városi forradalmi bizottságban. Nem indult ellene büntetőeljárás. Kardos János, dr.: 1920. április 9-én született egy debreceni vasutas családban. Anyja neve: Bihari Erzsébet. Tizenegyen voltak testvérek, akik közül egyedül Kardos János szerzett diplomát. Iskoláit kitűnően végezte, „summa