1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
ÉLETRAJZOK
cum laude" avatták jogi doktorrá 1942-ben. A Máramarosszigeti Járásbíróságon lett fogalmazó, de hamarosan bevonult, és 1945-ben szerelt le őrmesterként. 1948-ban tette le az egyesített ügyvédi-bírói szakvizsgát, a Ceglédi Járásbíróságon tett rövid kitérő után került Kecskemétre, ahol először 19491954 között a járásbíróságon, majd a megyei bíróságon bíráskodott. 1956 őszén a bíróság oktatási felelőse volt, az AVH megyei parancsnokát, Arany Lászlót segítette jogi tanulmányaiban. A forradalom alatt részt vett a bíróság munkástanácsának, valamint a megyei forradalmi bizottságnak a munkájában. Utóbbi testület a rendőrség és a nemzetőrség felügyeletével bízta meg Kardost. 1957 áprilisában elbocsátották, még ügyvédi bejegyzését is megakadályozták. Az Alföldi Állami Pincegazdaságnál tudott adminisztrátorként elhelyezkedni. 1957. július l-jétől 1958. január 31-ig előzetes letartóztatásban volt, gyomorsüllyedést és idegösszeomlást kapott. Először a Kecskeméti Megyei Bíróságon indult eljárás ellene, majd áttették ügyét a Fővárosi Bírósághoz. Szervezkedéssel, később pedig izgatással vádolták. 1958. június 9-én felmentették, a Legfőbb Ügyész azonban törvényességi óvást emelt, így a Legfelsőbb Bíróság új eljárást rendelt el. 1962. május 9-én a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsán ismét felmentő ítélettel végződött az ügye. A későbbiekben a Kecskeméti Konzervgyárban dolgozott kötbérügyi előadóként. Katona Piroska, dr.: 1913-ban született Kecskeméten. Anyja neve: Fülöp Julianna. Tudományegyetemet végzett, tanárként dolgozott. A forradalom alatt Kecskeméten aktívan részt vett a pedagógusok által szervezett különböző fórumokon és azok munkájában. A decemberi sztrájk egyik szervezője volt. 1957 márciusában preventív őrizetbe vették, de büntetőeljárás nem indult ellene. Hosszabb ideig nem taníthatott, 1958-ban áthelyezték Tolnára. Kincses János: 1911. szeptember 20-án született Szilágycseh községben (Románia). Anyja neve: Elekes Anna. A család 1921-ben telepedett át Magyarországra. Tanárképző főiskolát végzett, a forradalom idején a bajai III. Béla Gimnázium tanára volt. Október 31-én a bajai iskolák küldötteinek gyűlésén 3 társával együtt a nemzeti bizottságba delegálták a pedagógusok képviselőjeként. Elnöke lett a 15 tagú pedagógustanácsnak, amelyet a város pedagógusainak gyűlése választott. Ez a testület volt hivatott ellátni a pedagógus-szakszervezet feladatait. November l-jén az iskolák tanulóifjúsága felvonult a Déry-kertbe koszorúzásra, ahol Kincses beszédet mondott. November 4. után felszólította a pedagógusokat, hogy tegyenek eleget a sztrájkolókat segítő felhívásnak, ennek köszönhetően 17 000 Ft gyűlt össze, amelyet a Bajai Epületasztalosipari Vállalat dolgozóinak juttattak el. 1957. július 17-től 1958. május 8-ig, majd 1959. január 5-től március 13-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. május 8-án 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, 2 év jogvesztésre valamint 400 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. október 13-án hozott ítéletével a börtönbüntetést 1 évre csökkentette.