1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
ÉLETRAJZOK
részt vett a Ferenczi Ferenc alezredes által összehívott megbeszélésen, melyen a „régi" pártok képviselőit a rend fenntartásában való közreműködésre szólították fel. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely Bajáról a kormány elé vitte a nemzeti bizottságnak a munkástanácsok követeléseivel kiegészített memorandumát. 1957. június 27-től került rendőrhatósági őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. március 14-én 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év jogvesztésre és 750 Ft vagyonelkobzásra ítélte, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 1958. november 10-én jóváhagyott. Hatvani Mihály: 1911-ben született Kiskunfélegyházán. Anyja neve: Volentér Veronika. Foglalkozása: kereskedelmi segéd. A forradalom alatt Kiskunfélegyházán tagja volt a végleges forradalmi bizottságnak és részt vett az FKgP megalakításában. A megtorlás során bíróság elé állították. Hódy György: 1888-ban született Kiszomborban (Jugoszlávia). Anyja neve: László Julianna. Iskolai végzettsége: 4 polgári. Foglalkozása: virágkertész. A koalíciós időkben a Pfeiffer-párt képviselője volt. 1953-ban koncepciós perben 8 év börtönre ítélték. 1956-ban szabadult amnesztiával. A forradalom alatt Baján tagja volt a nemzeti bizottságnak. Homoki József: 1900. október 24-én született. A piaristáknál érettségizett, elvégezte a jogi egyetemet, de nem doktorált. A húszas évek közepén kezdett dolgozni a Kecskeméti Lapoknál. A háború után az FKgP lapjaként megjelenő Kecskemét című újságnál működött. 1956 októberében a Gyógyszertári Vállalatnál dolgozott könyvelőként. A forradalom alatt a Kecskeméti Lapok főszerkesztője volt, valamint a Kisgazda Párt újjászervezésén munkálkodott Ury Lászlóval és Révész Lászlóval közösen. November 4-én éjszaka letartóztatták és az AVH épületébe vitték, a nyomdászok munkástanácsának követelésére azonban hamarosan kiengedték. A későbbiekben több alkalommal is zaklatták. 1967. július 31-én halt meg. Homoki László: 1909. október 12-én született Kecskeméten, földműves szülők gyermekeként. Anyja neve: Csov Mária. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, egy évet elvégzett a Református Jogakadémián, de anyagi okokból meg kellett szakítania tanulmányait. A háború alatt bevonult, 1942 telén fogságba esett, ahonnan csak 1950-ben tért haza. Hazatérése után internálták, 1953-ban szabadult. 1955-ben került az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárba, ahol könyvelő és raktáros beosztásban dolgozott. 1956. október 30-án a gyár munkástanácsának vezetőségi tagja lett. Október 31-én fegyvert vittek a gyárőrségnek a homokbányai laktanyából. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely november l-jén a Parlamentben a kormánnyal tárgyalt. Nyilatkozatot adott a Kecskeméti Szabad Katona József Rádiónak. Részt vett a városi és a megyei munkástanács szervezésében és munkájában. 1957. február 4-én letartóztatták. A vizsgálati fogság idején a rendőrség emeleti folyosójáról az udvarra vetette magát, ennek következtében maradandó sérüléseket szenvedett. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1961. február 20-án 2 év és 6 hónap börtönbüntetésre, 500 Ft vagyonelkobzásra és 3 év jogvesztésre ítélte.
