1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
magyarok akadályozzák meg az esetleges provokációkat. A szovjetek nem akartak jegyzőkönyvet felvenni a tárgyalásról. 109 Valószínű, hogy ezek a tárgyalások az oroszok részéről tájékozódó, puhatolódzó jellegűek voltak. A hamarosan bekövetkező támadás tudatában igyekeztek felmérni, hogy milyen mérvű ellenállásra számíthatnak, tájékozódni akartak az új vezetők személyéről, fel akarták mérni a szovjetekkel szembeni hangulatot. Ezen a napon szovjet páncélosok érkeztek a repülőtér környékére, és körbevették. Az utakat lezárták, a közlekedés megszűnt. Kalocsáról, Taszárról és Kiskunlacházáról is jelentették, hogy a szovjetek körülzárták a repteret. Nagykőrösről és Lászlófalváról pedig azt a hírt kapták, hogy Kecskemét felé is szovjet csapatok tartanak. Török alezredes jelentette mindezt az OLLEP-nek. Leopold főhadnagy pedig felhívta a HM-et, a Parlamentet, majd a Minisztertanács Titkárságát, hogy eligazítást kérjen, milyen magatartást tanúsítsanak szovjet támadás esetén. Azt a választ kapta, hogy a Kossuth rádió adását figyeljék, azon keresztül fognak utasítást kapni. Földi riadót rendeltek el. A légi felderítések alapján megállapították, hogy Záhony irányából szovjet gépesített egységek özönlenek az ország területe felé. Összeült a reptér katonai tanácsa, hogy megbeszéljék a további teendőket, összehívták az egységparancsnokokat is. A megbeszélésen különböző javaslatok hangzottak el, amelyek az ellenállás lehetőségeit vették számba. Volt olyan javaslat, hogy a szovjet páncélosok ellen a harcot a városban vegyék fel, mások szerint amennyiben a szovjet páncélosok körülzárják a repteret, akkor déli irányban törjenek ki, a családokat pedig rakják fel gépkocsira, és vigyék őket a környező tanyákra és helységekbe. Egy másik javaslat szerint a gépekkel repüljenek át Jugoszláviába, vagy egy másik magyarországi repülőtérre. Mivel a katonai tanács nem tudott dönteni, a hadosztályparancsnok felhívta az OLLEP parancsnokságát, és javasolta, hogy a várost védjék meg a szovjet csapatoktól 110 . Azt a választ kapta, hogy a Nagy Imrével történt megbeszélés alapján a szovjet csapatokra nem szabad lőni. Ezután a hadosztályparancsnok a riadót lefújta, és a személyi állomány elment pihenni. A vélt szovjet támadás hatására egyébként különböző kétségbeesett felhívásokat adtak közre a kecskeméti rádióban. Egyikben tájékoztatták az országot, hogy a szovjetek megtámadták őket, segítséget kértek a harchoz, és azt állították, hogy a reptér ellenáll a szovjeteknek. Egy másikban a magyarországi ENSZ-delegációhoz fordultak, mert a szovjetek bekerítették a repteret. Ezt a felhívást valószínűleg Gáti Antal készítette, és olvasta be. Hamarosan azonban Rácz Gyula százados megcáfolta a rádióban a szovjet támadásról szóló hírt. A Gépgyárban november 3-án délelőtt 10 órakor összegyűltek a munkástanácsok vezetői, hogy a munka megindításáról döntsenek. 111 A konszolidáció jegyében elhatározták, hogy november 5-én felveszik a munkát. Ez volt az első olyan összejövetel, amikor a kecskeméti munkástanácsok 109 Egy kecskeméti repülőtiszt naplója 1956-ból. 6. Az első fenyegető szovjet akció. In: Petőfi Népe, 46. évf. 271. sz. (1991. november 19.) [9. p.] 110 1956 kézikönyve. 1. Kronológia. írta és összeáll.: Hegedűs B. András, Beck Tibor, Germuska Pál. Budapest. 1996. 186. p. 111 Ma délelőtt összeült Kecskemét város munkástanácsának küldöttsége. In: Petőfi Népe, 1. évf. 3. sz. (1956. november 3.) [1. p.]
