1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

vezetői egyeztettek, közös állásfoglalást adtak ki. A városi forradalmi mun­kástanács formálisan csak később alakult meg, gyakorlatilag azonban a talál­kozók ettől kezdve rendszeressé váltak, a kapcsolattartás folyamatos volt, a munkásvezetők együttműködtek a célok elérése érdekében. Bíró Sándor, a Lakatosipari Vállalat munkástanácsának elnöke már ekkor felvetette, hogy közös szervezetben fogják össze a megye munkástanácsait." 2 A városházán elnökségi ülést tartott a forradalmi bizottság, amelyen el­határozták, hogy november 5-én megindítják a munkát és a tanítást. Az el­nökség ülése utáni tanácskozáson a szovjetek elleni harcról határoztak, ugyanis két repülős tiszt elmondta, hogy az oroszok körülzárták a repteret és a várost. A repülősök Záhony térségében is végeztek felderítést, és a felvéte­lek előhívása után nyilvánvaló volt, hogy a szovjetek nagy erőkkel vonulnak az ország belseje felé. A két tiszt telefonált Budapestre, hogy megtámadhat­ják-e a szovjeteket, de határozott tiltás volt a válasz. Nagy Sándor árulónak titulálta a kormányt. A tanácskozás után Bognár Ferenc és Nagy Sándor Bu­dapestre utazott, de mivel az utakat már a szovjetek ellenőrizték, dűlőutakon sikerült kijutniuk Kecskemétről. Este 6-7 óra felé értek a Parlamentbe. Nagy Sándor és Bognár Ferenc a szovjetekkel szembeni magatartásról akart tájé­koztatást kapni, illetve szenet és üveget akartak kérni a helyreállítási munká­latokhoz. Érdemben azonban nem tudtak tárgyalni. Sokáig kellett várakoz­niuk, aztán először Tildy titkárságán beszéltek többekkel, és valószínűleg Tildy Zoltán is fogadta őket. Utána átmentek Nagy Imre titkárságára éjjel 11 és fél 12 között. Nagy Imre titkárságán Jánosi Ferenccel vagy Szilágyi Jó­zseffel beszéltek, tájékoztatták a kecskeméti helyzetről. Meghallgatta őket a szovjetekhez induló parlamenti küldöttség is. Nagy Sándor igen felzaklatott idegállapotban követelte az oroszokkal való szembeszállást. Tájékoztatták azonban őket, hogy most kezdődnek a tárgyalások a szovjetekkel, ezért nem szabad lőni. Az egyik jelenlévő politikus telefonált Kecskemétre, hogy leel­lenőrizze Bognárékat, Magócsi Gézától olyan kedvezőtlen információkat ka­pott róluk 113 , hogy a tájékoztatás következtében le akarták tartóztatni őket, csak nehezen tudták kimagyarázni magukat. Nagy Sándor nagyon dühös lett a méltánytalan bánásmód miatt, Bognár Ferenc pedig politikailag megbízha­tatlannak nevezte Magócsit. Hamarosan eljöttek az épületből, és hajnal felé értek haza, szintén földutakon jutva be Kecskemétre. 114 November 4-én hajnalban támadtak Kecskeméten a szovjetek, a reptér, a homokbányai laktanya, a hadtestparancsnokság, a rendőrség és a városháza volt a fő célpont. A Lestár téren, a városháza oldal kapujánál, ahol akkor a megyei hadkiegészítő parancsnokság volt, őrséget adott Szöllősi Károly szá­zados és Vatai Albert őrmester. A szovjetek megtámadták őket, Szöllősi szá­zadost lelőtték, Vatai őrmester pedig megsebesült. Behatoltak az épületbe, felforgatták az irodákat. Az épületen belül Szilágyi János százados tüdőlövést kapott, Telek Miklós őrmester pedig a kezén sérült meg. Valószínűleg egy 112 BKMÖL XXXII. 12. 7/a. 113 BKMÖL XXV. 30/b. B. 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. Bognár Ferenc 1957. június 5-i tanúkihallgatási jkv-e. 114 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents