1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
sen, hogy beszélt Nagy Imre miniszterelnökkel, aki helyeselte azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig foganatosítottak, és a kormány részéről tudomásul vette. 56 Október 28-án tehát úgy tűnt, hogy Bács-Kiskun megyében sikeresen megőrizte hatalmát a régi vezetés. Ezt tükrözi a megyei tanács október 28-i vb-ülése. 57 Ebben szerepet játszott az is, hogy a fegyveres ellenállás nem lehetett olyan erős mint Budapesten, hiszen Kecskemét sokkal kisebb volt, ezzel szemben óriási haderő állt a régi vezetők rendelkezésére. A központi vezetés azonban sok területen megszűnt, illetve olyan erők kerültek döntési helyzetbe, amelyek más irányban próbáltak kibontakozási lehetőséget találni. Egyébként nemcsak a megyei vezetés maradt felső irányítás nélkül, hanem az alsóbb szintű pártszervek is. A városi, járási, községi szervezetekkel szinte csak telefonon tudtak érintkezni, ezen kívül a megyei sajtón keresztül igyekeztek tájékoztatást, eligazítást és utasítást adni. 58 A győzelem azonban csak pillanatokig volt teljes. Dallos Ferenc és Gyurkó Lajos két tűz közé került. Mialatt a megyében a forradalom katonai leverése zajlott, a fővárosban éppen ellentétes irányú folyamat játszódott le. Október 28-ára a KV által felállított katonai bizottság (a stáb) marginalizálódott, háttérbe szorult. Ennek egyik oka a fővárosi fegyveres felkelők makacs ellenállása, a másik a forradalom országos méretű kiterjedése, a harmadik pedig az volt, hogy a Nagy Imre köré szerveződő politikusi és értelmiségi csoport egyre inkább azonosult a forradalom célkitűzéseivel, és sikerült magához ragadnia a kezdeményezést. Ezzel összhangban a Bács-Kiskun megyei Népújságban megjelent a kormány tűzszüneti felhívása, ugyanakkor a Honvédelmi Minisztérium felelősségre vonta Gyurkó Lajost a polgári lakosság elleni kegyetlen fellépés miatt, rövidesen pedig az OLLEP parancsnokságáról utasítás érkezett, hogy csak a honvédelmi miniszter engedélyével szállhatnak fel repülőgépek a kecskeméti repülőtérről. 59 A forradalom eredményeként sorra jöttek létre az új, demokratikus szervezetek. Ez a folyamat a következő napokban felgyorsult, a munkástanácsok, forradalmi bizottságok jelentős nyomást tudtak kifejteni. Döntő jelentősége volt annak, hogy a hadsereg felső irányítása is kikerült a katonai megoldást erőszakolok kezéből. A hamarosan központi parancsra létrejövő katonai forradalmi tanácsok megalakulása készteti majd Gyurkót is meghátrálásra. A hadsereg demokratizálódásával elveszett a legfőbb támasz, amellyel a hatalmat eddig megtartották. A párt központi irányítása ugyanakkor gyakorlatilag összeomlott. A fővárosban megtörtént a forradalom valós értékelése. Ez a két fejlemény, a központi vezetésből a rákosisták kiszorulása, illetve a helyi forradalmi szervek létrejötte kényszerítette a megye vezetőit arra, hogy utat engedjenek a politikai kibontakozásnak. Természetesen a saját érdeküknek megfelelően képzelték el ezt, megpróbálták kézben tartani, irányítani az eseményeket, a döntő helyekre BKMÖL XXXV. 1.1. fond Nyilvántartások és gyűjtemények. 2777. d. 2. dosszié. Dallos Ferenc VB-elnök összefoglalója. 2. p. BKMÖL XXIII. 2. c. 1098/1957. MOL 288. fond 21/1957/5. Sólyom József-Zele Ferenc: Harcban az ellenforradalommal. Budapest. 1957. 125. p.
