1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

saját híveiket állítani. Az új szervezetek ellenállásának köszönhetően ez végül nem sikerült. A forradalom legfőbb támaszaivá munkástanácsok váltak. A párt korábbi kísérlete, hogy „megszállja,, ezeket a szervezeteket, teljes kudarcba fulladt. Az üzemi alapszervezetek megszűntek, az üzemi pártaktívákat eltávolították, vagy jelentéktelen munkakörbe helyezték. OKTÓBER 29-NOVEMBER 1. A Szabad Nép vezércikkét, a „Híven az igazsághoz" című írást október 28-án olvasták be a rádióba. Nagy Imre rádiós beszéde következtében, amelyben demokratikus népmozgalomnak nevezte a felkelést, és bejelentette a tűzszünetet, a tüntetők ellen fellépő helyi ellenforradalmi erők elveszítették legitimitásukat. Előtérbe kerültek az időközben létrejött forradalmi szervek. A néhány nap múlva megalakuló forradalmi katonai tanácsok létrehozása véglegessé tette a hadsereg azonosulását a forradalmi üggyel. Újjáalakultak a forradalmi szervek, amelyekből végérvényesen kiszorultak a rákosista, sztálinista elemek. A vidéki küldöttségek követelései, amelyek radikálisabbnak bizonyultak a változást akaró kommunisták nézeteinél, hatottak Nagy Imre álláspontjának módosulására a szovjetek, a Varsói Szerződés vagy a semlegesség kérdését illetően. Bár Dallos Ferenc a megyei tanács vb október 28-ai ülésén hangoztatta, hogy Nagy Imre helyeselte az általa követett politikát és egyetértett az intézkedéseivel, az egyre kiáltóbb ellentét miatt kénytelen volt taktikát változtatni, és engedményeket tenni. Gyurkó Lajosra is egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy hagyjon fel a katonai ámokfutással. A HMből többször helytelenítették az általa elkövetett vérengzéseket, intézkedési jogkörét is korlátozták, és megkérdőjelezték a Kecskeméten uralkodó moszkovita vezetés létjogosultságát. Mindezek miatt a megyei vezetés kénytelen volt óvatos engedményeket tenni, és elhatározták, hogy „élére állnak a nagy, demokratikus népi mozgalomnak". Október 29-én tartotta utolsó ülését az úgynevezett védelmi bizottság, ezen bejelentették az AVH feloszlatását, tagjait a honvédség és a rendőrség kötelékébe küldték. Létrehozták Kecskeméten a megyei és a városi nemzetőrséget. Élükre azt a Szentkirályi Frigyes ezredest és Lukács András századost nevezte ki Gyurkó Lajos, akik tevékenyen részt vettek a kecskeméti felkelés leverésében. Ugyanakkor elhatározták, hogy néhány megbízható pártonkívüli bevonásával a HNF megyei elnökségéből létrehozzák az ideiglenes megyei és városi nemzeti bizottságot, természetesen kommunista többséggel. A szerény változások mellett továbbra is fenntartották a katonai diktatúrát, sőt október 29-én Szabadszálláson újabb véres sortűzre került sor, ahol Angyal Károly őrnagy a tömegbe lövetett. Az incidensnek 2 halottja és kb. 40-60 sebesültje lett. Baján is elhatározta a pártbizottság, hogy megalakítják a nemzeti bizottságot, és ilyen értelemben utasították Ferenczi Ferenc alezredest. Ferenczi összehívta a forradalom és a volt koalíciós pártok vezetőit, és tájékoztatta őket a fejleményekről. Ugyanakkor a munkástanácsok is megkezdték a forradalom melletti erők összefogását. Baján a munkástanácsok küldöttei sztrájk-