1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
vezték a megyei rögtönítélő bíróságot, melynek Hetényi Miklós, a megyei bíróság egyik elnökhelyettese lett a vezetője, a vádat képviselő ügyész Karácsonyi István és Mező Imre városi és járási ügyész. Szabó Sándor megyei ügyész elmondta, hogy a statárium végrehajtása érdekében a rendőrség karhatalmat biztosít a számukra. 39 A megyei pártbizottság felhívást intézett a párttagokhoz és a megye dolgozóihoz. Ellenforradalmi bandák fegyveres orvtámadásának nevezte a felkelést, és híven a Gerő-beszéd szelleméhez, véres fasiszta provokációról, vandál gyilkolásról, fosztogatásról beszélt. A közlemény szerint mindez a népelnyomó, kapitalista világ visszaállítása érdekében zajlik. Felhívta a párttagságot, hogy higgadtsága megőrzése mellett csírájában fojtson el minden ellenforradalmi törekvést a megyében. Akadályozzanak meg minden rendbontást, támogassák a katonaságot és a belügyi szerveket. A megyei pártbizottság bizalmát fejezte ki Nagy Imre iránt is. 40 Az újság többi cikke a megyében tapasztalható legteljesebb rendet és nyugalmat volt hivatott illusztrálni. Egyetlen cikk jelent meg a Népújság aznapi kiadásában, amely a politikai kibontakozást tartotta a helyes megoldásnak. Palkó László a lengyelországi eseményekről írt, és az ottani válság kialakulásának okaként a szovjet politikát sematikus módon másoló pártvezetést nevezte meg. A lengyel kibontakozást követendőnek tartotta, a teljes egyenjogúságot, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást jelölte meg a követendő útnak. A hivatalos tájékoztatáson kívül is érkezett közvetlen információ a városba a budapesti felkelésről. A Lakatosipari Vállalatnál például egy Budapestről hazatérő sofőrtől tudták meg az emberek a forradalom kitörésének a hírét. A munkásokon kívül az igazgató, az üzemvezető és a vállalati párttitkár is örült a változás lehetőségének. 41 Október 24-től a hadsereg kivárt vidéken, Kecskeméten azonban nem tartotta magát a kiváró taktikához. A hadtestnél Zalavári József alezredes, aki átvette a hadtest törzsfőnöki teendőket, hajnal 3 óra 45 perckor harci riadót rendelt el az összes egység számára, a hadműveleti ügyeletes tiszten keresztül. A hadtest törzs 7 óra 27-re érte el a teljes harckészültséget. Gyurkó Lajos megkezdte a helyi ellenforradalmi erők koncentrálását, megteremtette a kapcsolatot és az együttműködést a helyi szovjet parancsnoksággal, a tanáccsal és a pártbizottsággal. Beavatkozásra még nem került sor, mert a városban nyugalom uralkodott. Délután 4-5 óra között Gyurkó Lajos összehívatta Zalavári alezredessel a törzstiszteket. Gyurkó Lajos vezérőrnagy és politikai helyettese, Sucin József alezredes tájékoztatót és eligazítást tartott a tisztikarnak. Elmondták, hogy Budapesten tüntetések vannak, és a tüntetések fegyveres felkelésbe csaptak át. Kecskeméten a rend biztosítása érdekében harckészültségbe helyezkedtek a magyar és a szovjet csapatok, hogy szükség esetén részt vegyenek a rend helyreállításában. Gyurkó Lajos kijelentette: „...nem Fővárosi Bíróság irattára (a továbbiakban: FB). B. 836/1958. dr. Magócsi Géza pere. MOL 288. fond 21/1957/5. BKMÖL XXV. 30/b. B. 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere.
