1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
engedjük azt, hogy megismétlődjön 1919 Kecskemét-Orgovány-Izsák fehérterror eseményei."[sic!], és kivégzéssel fenyegette meg az esetlegesen ellenszegülőket és a parancsmegtagadókat. 42 A kecskeméti katonai repülőtéren a 66. vadászrepülő hadosztálynál hajnal 4 órakor rendelték el a riadót. A készültséget megerősítették, kiosztották a fegyvert és a lőszert, megszervezték a reptér földi védelmét, a védelmi pontok megszállását. Október 24-re kiképzési értekezletet hirdettek meg a Honvédelmi Minisztériumba, ezért sokan Pestre utaztak, a hadosztályparancsnok is ott tartózkodott. Távollétében Iván Dezső őrnagy intézkedett. A megyei tanácson október 24-én őrszolgálatot szerveztek az épület védelmében az ÁVH segítségével, az apparátus dolgozóiból. November 6-ig 41 ember összesen 164 nap szolgálatot teljesített, amiért később éjszakánként és fejenként 30 Ft jutalomban részesültek. 43 A forradalom kirobbanása előtti napokban a megyei pártbizottság úgynevezett rohambrigádokat állított fel ávósokból, rendőrökből, katonákból és pártfunkcionáriusokból, hogy megfélemlítsék a környező községek lakosait. A kecskeméti 5. gépesített hadosztály törzsének tisztjeit október 24-én brigádokba csoportosítva a környező falvakba irányították, hogy az esetleges megmozdulásokat megakadályozzák. Ezek az egységek működtek is. Németh Győző ávós őrnagy vezetésével megjelentek Kerekegyházán, Lajosmizsén vagy a repülőgépes támadás után Vörös Vilmos járási vb-elnök irányításával Tiszakécskén is. Az egységek felhatalmazást kaptak arra, hogy a helyi funkcionáriusok elleni esetleges atrocitásokat megbosszulják, és elkövetőiket a helyszínen agyonlőjék. Ehhez hasonló eset történt október 27-én Jakabszálláson, ahol a kiérkezett katonák Galló Lászlót agyonlőtték. 44 OKTÓBER 25-28. Október 25-étől megszűnt a központi, budapesti irányítás, a többségében műveletlen, önálló politikai gondolkodásra alkalmatlan apparatcsikokból álló megyei pártbizottságok magukra maradtak. A rádió október 25-ig nem tudósított a vidéki megmozdulásokról. A forradalom egyik szembetűnő BácsKiskun megyei jellegzetessége, hogy két, szinte egyenrangú központja volt az eseményeknek. A tömegtüntetések Baján kezdődtek október 25-én a megyében elsőként. A gyárak, üzemek munkásai, és a Petőfi Kör által mozgósított értelmiségiek és a diákok, akár csak másnap Kecskeméten, először a munkahelyükön távolították el a kommunista jelképeket, majd felvonultak a város utcáin, és leverték a csillagokat a középületekről. A Déri kertben lévő Sztálin-szobrot eltávolították a helyéről, és miután a pártbizottság nem tartott 42 Sortüzek, megtorlás, menekülés, 1956-1957. Szerk.: Kahler Frigyes. Lakitelek. 1994. 2. jelentés. 139. p. 43 BKMÖL XXIII. 1/b. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának (VB) iratai. Elnöki iratok. 210/1956. 44 Lásd: 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Tóth Ágnes. Kecskemét. 2001. 191. p.
