Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Régi kifejezések, fogalmak
paszománt, paszomány: Selyem-, szőr-, pamut-, ezüst- vagy aranyfonalból font, szőtt, vert zsinór, bojt, rojt, illetve más, minta nélküli vagy mintázott alakzat. A ruházatot és a bársonnyal, illetve brokáttal bevont bútorokat díszítették vele. A parasztság körében a 19. században paszományozták a selyem- és bársonyszoknyákat, blúzokat, mellényeket, paripa: herélt ló parlag: Egy vagy több évig vetetlenül, műveletlenül álló szántóföld. Pallag, parrag néven is ismert. patikárius: patikus patyolat: A gyolcshoz hasonló sűrűségű, de finomabb lenfonálból szőtt, ezért jóval könnyebb, fálytolszerü anyag. A mai batisztunknak felel meg. pendel: Fehér házivászonból készült, hosszú és bő, rövidujjú alsó ing. Hálóingként használták, pengőpénz: Általában a fémből készült pénznek (ércpénznek) a minőségi megjelölése, ellentétben a papírpénzzel. Szoros értelemben véve pedig így nevezték Magyarországon az Ausztriában 1858-ig forgalomban volt konvenciós pénzláb érmeit, melyekből 100 ft pengő = 105,24 ft osztrák értékben. piaristák: Kegyes Tanítórend, Kegyesrendiek, Ordo Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum, Calasanza Szent József spanyol pap által, oktatási feladatok ellátására 1597-ben alapított katolikus szerzetesrend. Pápai megeiősítést 1621-ben kapott. Magyarországon 1642-ben, Kecskeméten 1714-ben telepedtek meg. politirozott ágy: A fából készült ágy felületét denaturált szeszben oldott sellakkal vagy műgyantával vonják be, ezáltal fényes felületet biztosítva neki. portéka: A köznyelvben még a 19. században általános, ma már ritkább „áru" értelmen kívül régebben a nép használta a kifejezést az ingóságok, használati tárgyak megjelölésére is. Gyakorlatilag a ház felszereléséhez tartozó ingóságokat jelölték e szóval. Néha megkülönböztettek ágybéli és ládabéli portékát. Ez utóbbiak alatt az általában legértékesebb vagyontárgyak tárolási ésőrzési helyéül szolgáló ládában tartott ingóságokat, asztalneműt, abroszt, lepedőt, ruhaneműt, lábbelit, készpénzt, ritkán az ékszereket értették. posztó: Finom szálú gyapjúból, sűrűvé szőtt, bolyhozott, nyírott szövet, pölhös dunyha: pelyhes dunyha prostya: a/ kerítés b/ palánk fakerítés cl léckerítés ál fonott kerítés, sövény. Itt valószínűleg az a/ változatról van szó. Ez függőlegesen a földbe eresztett, durva fahasábokból álló kerítés, a hasa bok között keskeny rés van, és hogy egyenesen álljanak, a felső részük vesszővel össze van fonva. pruszlik, pruszli: Ujjatlan alsó női mellény nappalra, melltartó szerepét töltötte be. Német eredetű, főként az Alföldön, a Felvidéken és Dél-Dunántúlon elterjedt népi megnevezés a 18-19. század fordulója óta. purgatórium: Tisztítóhely, tisztítótűz; a katolikus felfogás szerint a bocsánatos bűnökkel terhelt lelkek átmeneti vezeklő helye az üdvözülés előtt. ráksa ágyterítő: Sávolykötésü gyapjúszövetből készült ágyterítő. rása: Sávolykötésü, olykor bolyhos gyapjúszövet. A kevésbé jómódúak szoknyát varrak belőle, rása vagy rázsa szoknya: Durva, de lágy és igen erős szőrkelméből készült szoknya, rece: Cérnából kötött háló, melyet a halászokéhoz hasonló speciális ü segítségével készítenek. A megkötött és rámára feszített hálónak tömő- és hurokkötésekkel való mintás kitöltése útján áll elő a rececsipke. Rececsipkéből készülhettek a fökötők az Alföldön, köténybe Kecskeméten a keskenyebb betétcsíkok. Jobbára kisnemesi községekben és mexWárosokban készült, redemptus: A redemptióban résztvevő, a Jászkun Kerületben a legmagasabb kiváltságokkal rendelkező személy, aki választási és választhatósági joggal rendelkezett. A politikai jogok kizáró lagos élvezete mellett gazdasági téren is megkülönbözterjen előnyös jogai voltak. A redemptus díjtalanul használhatta a legelőket, gyakorolhatta a bormérés jogát, vadászati joggal bírt, vásárés piaci taksát nem fizetett, s mentes volt a rév- és vámfizetésektől is. Birtokszerzésnél a redemptusnak elsőbbségi joga volt az irredemptussal szemben, rékli: Könnyű, bő szabású, szűk nyakú, ujjas női blúz. rideg (juhok): A rideg szót a szilaj szóhoz hasonlóan a 18. századtól állatokra is alkalmazták. Jelentése: meddő (állat és nyáj), herélt, tenyésztésből kizárt, sovány, néhol mint pl. a Kiskunságban így nevezik a munkába nem tört állatot is. A külterjesen tenyésztett állatokat értették alatta.
