Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Régi kifejezések, fogalmak
fíndzsa: Lapos, kávés vagy teás porceláncsésze. franciscanus: Ferenc-rendi szerzetes, ferences. A 13. század elején az olasz Assissi Ferenc alapította katolikus kolduló rend tagja. Kecskeméten 1640-ben telepedett le a rend. Megkapták a város plébániáját és katolikus templomát is. 1772-ig ők látták el a katolikus hívek lelki gondozását, és a katolikus iskola irányítását. Rendkívüli népszeiűségüket a rájuk történő hagyományozások is bizonyítják. galaris, kaláris, kláris, gyöngysor: 1. Általánosabb értelemben a gyöngysor az egymás mellé helyezett, erősített, fonalra felfűzött gyöngyszemek füzére. 2. Az Alföldön és a hozzá csatlakozó felföldi területeken kaláris gyöngysor, galáris - a korallból készített nyakék, amely egy vagy több sor felfűzött gyöngyből állt. A 19. században a magyar felnőtt parasztlányok és menyecskék táncos, de templomi ruhájához is országszerte kötelezően hozzátartozott. A legjelentősebb népi ékszer. gerebeny: Kender szálainak fésülésére, felhasogatására használták. Deszkába sűrűre vert szögekből állt. göbe: A kifejlett nőivarú sertés neve. göböly: hizlalt ökör görög kereskedők: Működésük Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason bizonyítható. A görög kereskedők elsősorban török portékákat árultak, de kereskedtek Ausztriában, Lengyelországban, Szászországban és más területeken vásárolt nyugati kelmékkel is. Kő tevékenységük a bolti árusítás lett, de ellátták áruikkal a környék lakóit is. A görög kereskedő elnevezés nem népi, hanem vallási hovatartozás jelölésére szolgált. Voltak közöttük görögök, törökök, albánok, bolgárok, szerbek, akik valamennyien görögkeleti vallásúak voltak. gyalogszék, kisszék: Támla nélküli ülőbútor, mely deszkalapból és becsapolt lábakból áll. Számos változatban készült. Négylábú változata volt az ágyszék, asztalszék, mosószék, pad, zsámoly, varrószék, szoptatószék, a templomba járó szék, a présházbeli hegyi kisszék vagy tanyaszék, fejőszék, gyermekszék. Félkörű ülőlapú a szülőszék. Kerek lapú a csizmadia- vagy suszterszék. Teknőszerüen kimélyített változata a kupásszék. Kerek lapú, háromlábú gyalogszék kó szülhetett tapló ülőkével is. Ez a taplószék. A díszítését általában a peremen körbefutó bemetsző sek képezik. gyolcs: Lenből vagy pamutból szőtt finom, fehér vászon, halomás (halamás): halálozás, halál harmadfű, negyedfü, ötödfü, hatodfű: Főként szarvasmarhák és lovak esetében használt kifejezés, jelentése harmadik, negyedik, ötödik, hatodik tavaszt, nyarat megért állat, héhel (héhely): Fakorongba ágyazott, deszkára erősített szegrózsa, melyet kender- és lenfeldolgozásnál rostfésülésre használnak. Népi neve általában gereben. hidas: Disznóól, amelyben deszkák voltak letéve a földre, hogy a sertések vizelete le tudjon csurogni, és így a szalma szárazabban maradhatott. hombár (hambár): Különálló gabonatartó épület. A házzal szemben az udvaron állt, belső terét deszkákkal rekeszekre osztották. Ilyen épületek voltak a Kiskunságban használt hombárok is. Gerendavázas szerkezetűek, sározott deszka- vagy vesszőfallal, nád- vagy cseréptetővel. A különálló hombárok a 19. században terjedtek el a megnövekedett gabonatermés igényesebb raktározására. ingváll: Női alsó ujjatlan kombinészerü ing, a vállánál volt gombolható. Leginkább rövid női ing. ipa, ipam, após: Köznyelvi rokonsági kifejezés, amely az ego házastársának apját jelöli, iskátula, skatula: doboz írástár: irattár jószág: 1. Valamely gazdasághoz tartozó háziállatok, különösen szarvasmarhák, lovak öszszesége. 2. földbirtok 3. vagyontárgy 4. használati tárgy 5. Embernek, ritkán állatnak valamilyen kicsinye. 6. vetés, gabona juss: 1. Jogos örökrész. Apai juss. 2. Valakit megillető, törvény adta jog(igény). Osztozáskor örökségként kap valamit. kamra, kamara: A lakóházban vagy a szabadban lévő tárolóhely a gabonafélék, élelmiszer, gazdasági felszerelések részére, emberi tartózkodásra is alkalmas, kamillót (kamelot): Teveszőrből gyártott szövet.