Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

A végrendeletekben előforduló mértékegységek

A VÉGRENDELETEKBEN ELŐFORDULÓ MÉRTÉKEGYSÉGEK HOSSZMÉRTÉKEK Rőf, ulna, Elle. Görög-római és európai előzmény. 1255. Eredetileg a kinyújtott kar hossza volt. A leggyakrabban használt, elsősorban a textíliák mérésére alkalmazott kereskedelmi mérték. 58,3-78,3 cm, gy.: 62,0 cm. Út. Hazai alkotás. 1820. A szőlőmüvelés technikáját (két tőkesor közti terület) alapul vevő szőlőmérték. Szélességében 79,0 cm, hosszúságában pedig 40,0 m távolságot jelölt. Vég, petia, Stück. Európai előzmény. 1255. Európában elterjedt textilmérték, közismert szélességek mellett a hosszat jelölte. Nagysága elsősorban a textil fajtától, de helytől, kortól függően is változott. Vászonfélénél 6,0-82,0 m, á: 28,0 m, posztófélénél 5,0-62,0 m, á: 20,0 m. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK Barázda, sulcus, Furche. Hazai alkotás, a müvelés technikáját veszi alapul. 18. század. A DunaTisza közén szőlőmérték volt. 0,09-0,14 kapás; b.: 18-25 nöl; 0,7-0,9 ár. Dűlő/ödölö, diverticulum, Angewende. Hazai alkotás. 1307. Ödöí> volt a neve a szántócsíkok végén keresztbe fekvő parcellának, ahol az eke fordult. Kb. 1 hold. Fertály, quarta, Vierteil. Hazai alkotás. 17. század. Eredetileg valamilyen művelési egység negyedét jelentette, de önállósult két művelési ágban. Szántó: 17. század. Jászságban: 30 kat. hold; 17,2 ha. Szőlő: 1332. Budán 800 négyszögöl; 28,8 ár. Fogás föld. Akkora földterület, amennyit egyszeri nekifogással (vagy befogással) meg tudtak művelni. Forint. Hazai alkotás. 1745. A Jászságban a földmegváltási árból alakult szántómérték. 2351900 négyszögöl; 8,5-68,3 ár. Hasáb. Ismeretlen nagyságú földmérték. Kiskunhalason a kender- és káposztaföld nagyságát fejezték ki vele. íz. Ismeretlen nagyságú szőlőmérték. Baján, Dunapatajon és Kiskunhalason is használatos volt. Kapáló szőlő. Az a szőlőterület, amelyet egy ember egy nap alatt meg tud kapálni. A Jászkunságban - 200 négyszögöl. Kocka. 1 kockafa = 10 sulok, vagyis láb. 100 kocka parrag vagy szőlőföld = 1 kapa. 400 kocka = 1 magyar hold (1200 négyszögöl). 1 kockaföld - 3 négyszögöl. Dunapatajon használt földmérték. Kötél, funiculus, Seil. Honfoglalás előtti, hosszmértékből átalakult szántómérték. 16,0-60,0 hold; 1,0-3,0 köböl; 1,3-3,0 szekér: 234-384 négyszögöl; 8,6-13,9 ár. Számítási egység a Jászságban (1745) 20386-96276 négyszögöl; 7,33-34,6 ha. Lánc, catena, Kette. Osztrák előzmény. 1745. Hosszmértékből alakult át, az Alföldön több művelési ágban is dívott. Általánosan: 1,0-2,7 hold; 1 köböl. Szántó: 277-24400 négyszögöl; 10,0 ár-8,8 ha. Rét: 1600 négyszögöl; 57,5 ár. Szőlő: 600 négyszögöl; 21,6 ár. Erdő: 500 négyszögöl; 18,0 ár. Láncalja, lánc, kaszaforduló, kerékalja, kötélalja, íűkötél, funiculus, pózna. A rét, kaszáló, erdőés szántóterület mértékegysége. A 18. században 1 láncalja Jászberényben 16 katasztrális holdnyi területnek felelt meg. A földmérő lánc a 19. században még országosan elterjedt volt, többnyire a községek tulajdonában állott. A lánc és a láncalja mérete vidékenként változott. Szatmár megyében a lánc 10 öl hosszúságnyi volt. Ugyanott a láncalja 1 lánc széles és 12 lánc hosszú parcella (= 1200 négyszögöl). Biharban egy láncalja 1000 négyszöglölnek felelt meg. Öl, orgia. Hazai alkotás. 17. század. A Jászságban hosszmértékként szélességméréssel a szántó mértéke lett. 360-5600 négyszögöl; 12,9-201,0 ár. Paszta. Hazai alkotás. 1685. A szőlőmüvelés technikájából (szőlősorok meghatározott összessége) lett a szőlő mértéke. 3,0 kapás; 1,0 vágó; 19-42 út; 150-690 négyszögöl; 5,4-24,8 ár. Telek, mezőgazdasági telek, mansio, sessio, Behaussung. Hazai alkotás. 11. százai. Általában nem földmérték, de egyes településeken bizonyos időszakban közismert, azonos nagyságú terű-