Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
A végrendeletekben előforduló mértékegységek
leteket jelölt, így mértek vele. 172-5600 négyszögöl; 6,2-201,4 ár. Jászberényben 4 kötél föld volt egyenlő egy sessioval vagy telekkel. Kiskunfélegyházán 100 forintos föld 40 holdnak felelt meg, ami 1/4 sessio volt. Vékás föld. A véka közvetve földnagyság mérésére is szolgált. Az 1 vékás föld az a földterület, amelybe 1 véka mag vethető. Az 1100-1200 négyszögöles magyar hold négy vékás földterületnek számított, mert 4 véka vetőmagot bírt meg. Vontató. Hazai alkotás. 1786. A szénabehordó eszközből, illetve térfogatmértékből kialakult alföldi rétmérték. 510-3200 négyszögöl; 18,3-115,1 ár. Zsák, saccus. Hazai alkotás. 1745. Tárolóeszközből, illetve térfogatmértékböl a termésmennyiség figyelembevételével alakult ki, alföldi .szántómérték. 1 hold; 1200, 1600 négyszögöl; 43,2, 57,5 ár. HÍG ŰRMÉRTÉKEK Akó, urna, tinna, Eimer. Európai előzmény. 1226. Dongás faedény. Bormértékként a metrikus rendszer bevezetéséig él. Országos mérték. 12-112 icce, gy.: 64 icce; 41,97-85,61 I, gy.: 53,72 1. Fertály, quartale. Vierteil. Hazai alkotás. 1578. Dongás faedény. Ismeretlen nagyobb egység negyedéből alakult ki, ritkán használt bormérték. 13,4-14,7 1. Icce, justa, media. Halbe. Európai előzmény. 14. század. Fa, fém, üveg ivóedényböl alakult ki, elösorban a kocsmai italméréseknél használt országos bonnérték. 2 messzely; 0,65-1,67 1, gy.: 0. 95 1. SZÁRAZ ŰRMÉRTÉKEK Kila. Török előzmény. 1517. Dongás faedény. A hódoltsági területeken és a Jászkunságban is használták, s e részeken sokfelé megmaradt a 19. századig. 1-3 pozsonyi mérő; 46,5-241,7 I, gy: 62,08 1; 34,9-181,2 kg, gy: 46,56 kg. A pesti 124,16 1; 83,12 kg volt. Mérő, metreta, Metzen. Német eredetű. 1279. Dongás faedény. Országos mérték, de inkább az ország nyugati részén, kb. a Tiszáig dívott. 31,0-155,2 1; 23,2-116,4 kg. Pesti mérő: 93,12 1; 69,84 kg. Pozsonyi mérő: 53,72 1; 40,29 kg. Véka, modius, quartale. Hazai alkotás. 1397. Dongás faedény. 13,4-62,0 1, gy.: 31,0 1; 10,0-46,5 kg, gy: 23,2 kg. TÉRFOGATMÉRTÉKEK Csomó. Hazai alkotás. 1760. A szálas gabona ritkán használt mértéke. 13-17 kéve nagyságú. Kazal, cumulus, acervus, Schober. Hazai alkotás. 1463. A téglalap alakú, nagyméreü, tetősre képzett, tartós széna (szalma) rakása, táji sajátosságú országos mérték. A 16-19. században 4,50 m átlagszélesség és magasság mellett 10-50 m közt változó hosszúságban 203-1013 m\ illetve 5,9-46,7 q széna halmaza, amelynél a szélesség és a magasság aránya többnyire 1:1. Kéve, manipulus. Garbe. Hazai alkotás. 1372. A szálas termés kötözött, egy kézzel emelheő csomója a kender, nád, szalma, leggyakrabban a gabona gyűjtésénél. A gabonakéve nagysága függ az aratás módjától (sarlós vagy kaszás), így 2-5 marok, illetve 5-17 kg. Kita, fasciculus, Bündel. Hazai alkotás. 1246. Általános kendermérték: 12 ß, kb. 4,0 kg. Kötés, ligatura, Gebünde. Hazai alkotás. 1551. A szálas anyag vagy a vékony, illetve a nem számlálható tárgy kötözött csomója. Ritkán használt mérték: 10 vagy 20 marok len, illetve 10 ázat nyüvött kender. Marok, pugnus, Bündel. Hazai alkotás. 1376. A szálas termés alapegysége: 1/2-1/5 kéve gabona, 1/10-1/20 kötés len, 1/10 ázat kender. 01, orgia, Klafter. Hazai alkotás. Hosszmértékből lett térfogatmérték (tehát köb-öl értelmű), két fajtáját ismerték. Az egyik a fa- vagy erdei öl. 17. század. A tűzifa megszabott nagyságú rakása: általában 3 láb x 1 x 1 öl (innen a név), a bécsi mértéknél = 0,95 x 1,896 x 1,896 m = 3,42 m 3 . A másik fajtája a szénaöl. 1573. Nevét onnan kapta, hogy az állandó, helyben közismert, rendsze-
