Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Kiskunhalasi végrendeletek 1749-1847

Kiskunhalas, 1765. november 20. Gyulai Mihály végrendelete Én, alább is megírt Gyulai Mihály, az Úristennek látogatásábúl súlyos nyavalyák által ágyam fenekéhez szegeztetvén, másrészrűl pedig öregségtűi is viseltetvén, emberi mód szerént szólván halálomhoz közelebb lévén, és így minekelőtte e világiakat az örökkévalókkal felváltanám, elmaradandó mara dékim között, hogy halálom után is egyezség és békesség légyen, ilyen testamentumot kívántam jó lélek szerént tennem, úgymint: Vagyon házam, két szőlőm, egyik Kováts Péter és Pálffi János szőlőije) szomszédságában két pásztábúl álló, melyet Gyulai János fiamnak még ezelőtt tizenkilenc esztendőkkel jussába általadtam, másik szőlőm pedig három pásztábúl álló. Tegzes Ferenc és Kováts Mihály szőlőije) szomszédságában, de ezen második szőlőt mindekkoráig még magam bírtam. Vagyon 154 forintbúi álló redemptiom, két jármos ökröm, két tehén, egyik idei, másik tavalyi borjával, szilaj ménesen egy fias és egy meddő kancám, és ehhez járuló házi igasság. És mivel Gyulai János fiamnak is jussára, amit lehetett ennek el őtte már kiadtam, amint is egynéhány esztendőktül fogva már egy kenyéren vagyunk ugyan, de a jószágtúl külön portiozunk, nemkülönben Anna leányomnak is néhai Császári Ferenc özvegyének részére egyszer is, másszor is eleget adtam mind készpénzül, mind marhákbúi, és házieszközökb ül is, arra való nézve mindenemet valamim vagyon, hagyom és testálom elmaradandó hitvesemnek Kúti Ilonának, kivel ötven esztendőktül fogva együtt élek. Esett értésemre, hogy említett Császári Ferencné leányom valami adósságot követ(el)ne rajtam, vagy halálom után maradékimon, hogy eziránt is halálom után valami villongás ne légyen, kívántam testamentumban meghagynom, hogy igenis egy alkalmatossággal boldogult vőm Császári Ferenc itt Halason való mesterségében 20 forintokat, uszódi mesterségében is fent említett feleségemnek kezébe 20 forintokat, mindössze(sen) 40 forintokat adott kölcsön, de én azt is megfizettem, ilyenformán, hogy midőn Császári Ferenc vőm Zsuzsanna nevü leányát László György feleségét csecsemő korában Kiskőrösre bizonyos Szabó Mihály vagy István nevű lakosnak házához esztendeig és két holnapig szoptatni kiadta, azon szoptatásért én tettem eleget azon Szabó Mihálynak, adván két borjas tehenet 38 forintban, annak utána pedig Szegeden ugyan feleségét orvosoltatván, hogy látogatására utána ment, mivel magának lova, kocsija nem volt, Bosér Gergelyt fogadtam meg kocsisnak és magam lován, kocsiján úgy küldöttem el, fizettem említett Bosér Gergelynek kocsisságáért két forintot, útiköltséget tettem négy forintot, s ilyenformán bővebben is kifizettem azon 40 forintbúi álló adósságot, és sem én rajtam, sem maradékimon keresete nem lehet.